Solt Andor: Színház- és drámatörténetünk 1850-1896; Q 689

- lűO Szigligeti széleskörű munkássága kiterjedt a dramaturgia területére is« 187o~ben átvette Gyulai Páltól a szini Akadémiában a dramaturgia tanszék vezetését, s előadásait a dráma és vál

lfája

! c, monográfiává dolgozta ki. /1874/ Halaié dramaturgiai hagyományainknak igen becses emléke ez a terjedelmes kézikönyv, sok tanulsággal forgathatja a mai szinház! szakember és olvasó is» szigligeü az egyes műfajok felől veti fel könyvében a dramaturgia, központi kérdéseit, s a reájuk adott feleletekben hasznos tapasztalatai, mind a realizmus irányában tapogatódzó drámaesztétikus helyes gondolatai tükröződnek. 3_ A népszinm

ü fejlődésében a 7o~es évek elején fordulat állt be« íróink,érezték, hogy a műfaj felfrissítésre szerül, ösztönözte őket -szigligeti példája is, aki A lelenc-cel a népdráma irányában, kísérletezett * /Hasonló próbálkozás volt ugyancsak Szigligetitől a molnárlán

y c

0 népszinmü«/ a szándék helyes volt, a kivitel azonban nem sikerült, mert iróink a népszínművek eszmei mondanivalójának elmélyítése helyett a formai elemek tekintetében törekedtek ujitásr

a» Ab

onyi la joa pl. ugy kivánt eleget tenni a valószerűség követelményének,. hogy A bety

ár kendője^ Co darabjában /1873/ csa

k a falu népét szerepeltette, szigligetinél még vegyesen fordulnak elő a különböző társadalmi osztályok tagjai, - a mesének lélektanilag alátámasztott tragikus színezetet adott, s a környezetrajzban hangsúlyozta fokozottabban^ a realizmust

8 Viszont a darab meséjében nem tudott elszakadni a hagyományos betyár-romantikától?,s a kidolgozásban §ürün, a komor drámai helyzetekhez egyáltalán nem illően, alkalmazta. a népdálto Tóth Ede /1844-1876/ szaki.tett a bünügyi színezetű motivumoKk&l, szerelmi konfliktusokat vitt színpadra népi környezetben, ő azonban a drámai nyelv használatában tévedt romantikus utakra, amennyiben olykor egészen a ritmikus prózáig emelkedő költői pátosszal beszéltette a falu egyszerű embereit. Hogy a különböző kisérletek végül is a stilizál

t népesség

re vezettek, ennek főokát pákosiék népszínházi müsorpoliti• kájában és rendezési módjában kell keresnünk,; 4 Népszínházban z vált divattá, hogy olyan "népies" darabokkal szórakoztassák a közönséget, amelyben a falu legényei és leányai mindig ünneplő-