Solt Andor: Színház- és drámatörténetünk 1850-1896; Q 689

szinészettörténeti szempontból Molnár György emlékiratai? világos elő tt, Világostól Világosig, V ilá gos után ,/ 5« Molnár György kezdeményezése nyomán a népszinházi eszme tovább élto Kisebb jelentőségű kísérletek után 1875-ben megpyilt a pesti Népszínház, 1896-ig, a Vígszínház megnyitásáig a Nemzeti Szinház ­és az időközönként ismét üzembe helyezett várszínház mellett Bu­dapest második állandó színháza» /Épületében ma Nemzeti Színhá­zunk játszik - 19o8-bati történt az átköltözés»/ A Népszínház felépítésének ügyét Rákosi «7enő és irói köre - /az u ano "Kávéforrás" fiatal irói; Toldy István, Bérezik Érpád, Dóczi Lajos, Égai Adolf/ vette kézbe, s ügyes propagandával, társadalmi gyűjtés és hatósági támogatás segítségével tető alá is hozta. Az eszme természetesen helyes és progresszív volt, de Rákosi-Jenő és. a nyomába lép őutódok vezetése alatt a szinház nem teljesítet­te tulajdonképpeni hivatását, mert a népszínműnek azt a stilus­változatát karolta fel és fejleszetette ki, amely, a műfaj eredeti célkitűzésétől eltérŐleg, nem a-magyar falu igazi arcát és prob­lémáit ábrázolta a színpadin, hanem "ellenkezőleg* hazug romantiká­val, olcsó'látványosságokkal éa »műnépiességgel" elkendőzte azo­kato így a Molnár Györgynél haladó népszínházi eszme Rákosi Jenő­nél a reakció szolgálatába kerülte Rákosi Jenő kitűnő társulatot hozott össze« A hépszínmüvek fő­erőssége Blaha Lujza /185o- 1.926/ és Tamássy Józse f /1835-1892/ volt, ők ketten vitték diadalra Tóth Ede, Csepreghy Ferenc, Abonyí, Lajos, Lukácsy Sándor népszínműveit 0 Blaha Lujza kulturált hangjá­val; kedves, bájos egyéniségével elvan köröket is megnyert a ma­gyar népd.al és a magyar szánház számára, amelyek azelőtt kizárólag a fővárosi német színészetet támogatták?. De sikerei arra csábítót-' ták népszínműiróinkat, högy az ő romantikusan stilizált játékmo­dorához alkalmazzák darabjaik jellemeit, s igy végeredményben mű­ködése az antirealista törekvések azekér-tolójáváv vált 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom