Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

- 36 játszás megteremtésén fáradoztak, bizonyitja az is, hogy Vörösmarty megemlékezik az ifjúság és a házafiasan gondolkodó nők színházlátogatásáról is, s emléket állított annak a derék napszámosnak is, aki ingyenmunkával járult hozzá a színház felépítéséhez, S aszal, hogy az előjáték befejező jelenetében maga Árpád veszi védelmébe az üldözött színésznőt, megint azt hangsúlyozza Vörösmarty, hogy színjátszás és hazafiság ugyanazt jelenti. 11. Vörösmarty jelentős segítséget nyújtott drámairodalmunk és színészetünk fejlődésének dramaturgiai tanulmányával és szinikritikáival is. Vörösmarty a drámakritikus sok tekintetben jelentősebb Vürösmailynól, a drámaírónál. Bírálataiból, elméleti fejtegetéseiből ma is sokat tanulhatunk. A 20-as évek közepén uj drámaírói nemzedék lépett fel irodalmunkban. /Szigligeti Ede, Garay János, Tóth Lőrinc, Gaál Józsof, stb./ Ezek az irők alapvető elvnek tekintették dráma és élet, dráma és nemeztiség szoros kapcsolatát, harcoltak a rossz német dráma befolyása ellen, lelkesedtek a francia romanticizmusért. De mint gyakorlatban kezdők, darabjaikban súlyos hibát követtek el, különösen a belső motivációban , a helyes szerkesztésben. Ez gyengítette drámáik hatását a csökkentette haladó jellegű mozgalmuk hitelét. Drámairodalmunk további sorsa attél függött, hogy milyen mértékben sikerül az uj drámaíró nemzedéknek egy olyan drámaírói technikát elsajátítania, amelynek birtokában biztosithatja a polgári haladás irányában mutató nemzeti jelüqgü színmüvek naradangó sikerét és ezzel egyúttal felszámolhatja a fejlődés útjában álló német szini hagyományokat. Ez a feladat szabta meg a Dramaturgiai töredéke

k célkitűzését, anyagát és szempontjait. Vörösmarty tisztóban volt azzal, hogy a művészi \ i