Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686

- 8 ébredésére váp, mert nem álmában akarja megölni, az alvó Stibor szemét kimarja egy kigyó. A kegyetlen várúr iszonyú kinjában, Dobrochnának és vendégeinek szeme láttára leugrik a mélységbe,' ugyanoda, ahová egy évvel ezelőtt jobbágyát letaszitatta« Kisfaludy tehát ebben a drámájában a feudális oligarchia kegyetlenséget, embertelenségét, a jobbágyok nyomorát és kiszolgáltatottságát vitte szinpadra. Ha figyelembe ve.sszíik., hogy a Bánk bán ekkor még.az ismeretlenség homályában lappangott, azt kell mondanunk, hogy Kisfaludy Károly volt az első, aki a feudális társadalom ellentmondásait drámában ábrázolta. Igaz, a mü demokratikus- hatását gyengiti az a körülmény, hogy a darab u,n, végzet-dráma, stibor csak közvetve lesz embertelensége áldozata, nem Demeter,, vagy a nép haragja pusztitja el, hanem a halálraítélt jobbágy átka teljesedik be rajta, misztikus sors beavatkozása folytán« Gyengíti a hatást az is, hogy stibor alakjában Kisfaludy hangsúlyozza idegen, nem -magyar voltát. A jobbágyok alakjai sem elég meggyőzőek. Megalkuvó, gyávg parasztok, akik csak sóhajtoznak; de tenni nem mernek. Egészen hamis Demeter megbocsájtó magatartása a darab végén, ö az első, aki a szemét vesztett oligarcha segítségére siet és őszintén sajnálkozik felette* Űzőknek a fogyatékosságoknak ellenére, a darab vádirat az elnyomó oligarchia ellen, s a korabeli nézőket gondolkodásra késztethette, hiszen a feudális viszonyok abban az időben Dég teljes egészükben fennállottak. Kisfaludy károly a darab elé függesztett előszóban azt mondja ugyan, hogy drámája "komor szinekkel festf egy setétb időnek gyász állapotját, melyben a. szegénység leny-mva ércrgában szenvedett s az emberszámból is ki volt törülve - mi szebb 'időben élünk most,' a régi csak példánkra szolgál .vf «.v .-de "ezt a kijelentését nem koll komolyan vennünk, mert való.3Zinüleg csak a cenzúra miatt hangsúlyozta az iró? hogy darabja .csak a mult viszonyait tükrözi. Érdekes

? .hogy Rajnald humánus, felvilágosodott alakja sem szerepel Kisfaludy forrásában/egy korabeli novellában/ - apa és fiu ellentétét az iró saját élményei a-lapjdn, apjával való összetűzése és szakítása emlékeként; szőtte be a darabba.