Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686
-k/XVI. század./ 1./ Luther mozgalma a katolikus egyházzal szemben mérsékelt polgári igényeknek megfelelő eszméket hirdetett. A német parasztok és Városi plebejusok azonban nem elégedtek meg Luther mérsékelt reformjaival, követelték a gyökeres leszámolást az egyházzal és az urakkal, mozgalmuk hatalmas parasztháboruvá fejlődött. A polgárság megijedt és az urak mellé állt. így a mozgalom kettészakadt: polgári ós népi-plebejus ágra. A polgári irflny a feudalizmus uszályába került, a népi mozgalom hősf harcok után - v^xoséget szenvedett. Magyarországon a rforniácio először a német városokban jelentkezett. a2tán átterjedt az alföldi és dunántuli mezővárosokra is. A mi fejletlenebb mezővárosaink polgársága közelebb állt a néphez, azt nem árulta el, résztvett a parasztháborúban. Ezért a váiosok lakossága együtt harcolt a feudalizmus ellen a néppel. . a XVI.században a reformáció nálunk opportunizmusba süllyedt, ezért azután a megerősödött feudális - monarchikus - katolikus vezetés ellenőrzése alá került szervezetek lettek. £./ Sztárai mlhál y. Első ismert magyarnyelvű drámaírónk. Allitolag Padovában tanult, majd Sárospatakon volt xerencrendi szerzetes. A mohácsi vész után csatlakozott a reformációhoz. I5iíi+ és 1553 között nagyszabású tóritő és szervező munkát végzett a dunántuli parasztság között: a katolikusokat több nyilvános hitvitában győzte le. 1553-tól 1558-ig Tolna .•mezővárosában prédikátor. Később Sárospatakon, majd Pápán működött. 157lf-ben hallunk róla utoljára. Indulatos, bátor, harcos egyé• niség, nagy népszerűségnek örvendett, Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki /zsoltárok, bibliai * história/. / Legnevezetesebb müvei: két hitvitázó drámája, a. / Papok h ázasság a /Krakkó, 1350./, töredék, b/ az igaz paps ág tükör é. Tolnán irta az 50-os években. Nyomtatásban 1559-ben jelent meg Magyaróvárott.
