Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686

fogságába körül, do dementia még sen adja fel a várat, noha ezzel kimondja a halálos Ítéletet fidra, A konfliktus megol­dása az érzékeny-játékok stílusában történik: Chatre belátja tévedését, a király megbccsdjt neki, a fiatalok egymáé lesznek. De a drá^a igazi hőse tulajdonképpen az öreg Chatre, az ő lel­kében megy végbe a tragikus belső küzdelem.Párbeszédében Séricott ral minden felekezet iránti türelmességet hirdet s élesen eli­téli a vallási fanatizmust. Természetes, hogy eza dráma a ma­ga korában nem kerülhetett színre; később eltorzítva, igazi eszmei tartalmából kiforgatva Hódervári_Cecilia_ cimen adták, k*/ Ziska^_g_kelyhes c. drámaja két részből áll. /I8I3/. az első rész a husziták fölkelését. Ziska lázadását Vencel ellen, csat­lakozását a huszitákhoz, majd Vencel hallát adja elő. A második rósz nem kapcsolodik szervesen az elsőhőz. Ziska utolsó nap­jait viszi színpadra: Ziska súlyosan beteg, pestises, de utol­só ere jé'" d. küzd a betegség ellen. Beveszi Prágát s híveitől megsiratva meghal, figyelemreméltó Katona téma-választása, A rnult század elején még igen erős volt a Habsburg-uonarohia népeibén az érdeklődés egymás történeti múltja iránt. Katona drámájában is a cseh&épot az idegen, német jövevények elnyomása alatt látjuk. Katona nagy megértést tanusit a husziták mozgalma iránt, megbélyegzi a feudális egyházat, /Ziska húgát pl. egy katolikus pap gyalázta meg/,» nem matatja a forradalmat célra­vezetőnek, de rokonszenvesei ábrázolja a forradalmár Ziskát ós általiban a huszitákat. /iCralovec, Prokop, Voda/ Ziska alak­jában Katona már bonyolult jellemet ábrázolt. Tetteinek fő moz­gato ja a rügy rávág, .... - mikér húga sorsáról értesül, vérengző fenevaddá lesz. De vannak'lelkiismereti fékek: nem felejti el, hogy tíáláal tartozik az uralkodo Vencel iránt. így hánykolodik hatalomvágy és hűség önzetlen hősiesség és bosszú között. Ki­tűnően jellemzett alak Vencel, a vén iszákos zsarnok; indulat kitörései,, amelyok végül is halálát okozzák, félelmetessé te­szik, de voltaképpen már fogatlan oroszlán: tiszta pillanatai­ban siránkozo, tehetetlen, gyáva, roncs. Katona Vencelben azt az uralkodót rajzolta, ki önykényosségével, kegyetlenkedéseivel, eljátszotta a nép szeretetét, Zsófia, a királyné fólig-meddig Gertrudis elődje: egyedüli életclja az uralkodás, a korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom