Krisztyi, Grigorij: Sztanyiszlavszkij operai munkássága; Q 665

ifjabb nemzedéknek. Mindenképen igyekezett magasszin­vonalra emelni az éneklésben a besz'édkulturát, azbeg?nitte elérésére törekedett, vagyis arra, hogv kialakitsa a szi­neszek kapcs olatát egymással« Az operamüvészet jövendő reformáto ra ilyenképen lehetőséget kapott^ hogy az orosz operaiskola tradicióit annak egyik legjobb képviselőjétől tanulja meg, A Komisz ­szarzsevszkijjel való találkozások ébresztették fel a fia tal Sztanyiszlavszkijban az első gondolatokat a későbbi reformokról az operában. Kutatásaink szempontjából különösen érdekesek azok az utmutatások, melyeket Komisszarzsevszkij az ope­rarészlet ekkel kapcsolatos munka során adott Sztanylsz­lavszki jnak, így például Komisszarzsevszkij 1886 április 27-én Sztan? riszlavszkijhoz irott levelében a kalász Cáellőjl szerepét elemezve rámutatott arra, hog?;- tanitványa mozdulatai nem mindig eg?/eznek a zenei kifejezéssel, fefogy túlságosan elragdáa Puskin és "elhanyagolja Dargo­mizsszkij. drámai kifejezéseit", "Fejleszteni! kell az önálló művészi alkotó hangulat tehetségét - irta Komisszarzsevszkij - de újra csak azt ismétlem, hog?/ az operában ezt az önállóságot sok mindennek kell korlátoznia s a szinésznek alá kell 12 rendelnie magát a zeneszerző gondolatainak és érzéseinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom