Feldmann, Miroszlav: A hátországban; Fordította: Áchim András; Q 662

f Vera: Goranin: bennünket megmenteni I Megmenti © becsületünket ked* ve sem! Képzeld el, nyolcezer fogoly! Hyoícezer! Az ellenségnek két ós félezer halottja vsn. A sebesülteket nem is eraliti a jelentós, de biztos ezeknek a száma is rengeteg! Ha.»*, mit szólsz hozzá?«.. Kiért nézel ügy rára? Mit szólsz mindehhez? Vera; Ottó irt» /'átnyújtja a lapot«/ > Ooranin; Mutasd * / hozzám egy / Hol van megint a. szemüvegem? i ' • Mindig elhagyóm valahol.*« / megtalálja a zsebében, leül a nagy"asztalhoz, olvas / Brávó! Brávó! A parancsnokságon találkoztak a fiaink! Egész véletlenülI Hát ez valóban csodálatos. / idegesen fel-alá jár / De hol lehettek tegnap este? És hol vaknak ma? Élnek-e egyáltalán? Állandóan rettegsz.... pedig félelemre semmi ok! El-végre ilyen időket élünk! Háború van! Ki gondol a legrosszabbra? Kötelességünk, hogy semmire se gondoljunk ós higyjünk a győzelemben! Semmi, rossz- nem történhet velük - hiszen a mi fiaink! És heza fognak jönni! Mi törtónt veléö? Ná mi van? ülj le' kérlek. / a kanapéhoz vezeti, Vera leül / A pöstás f 1 a e1

e s e11.«, De megkapta a kis-arany kitüntetést, Az Emma Karcsija elvesztette az egyik lábát.... Az egészen más. A mi fiainkkal semmi nem történhet. * Az egészen más! Kiért leans más? A póstás is éppen olyan apa, mint amilyen te vagy és Emma is éppen, ply

an.anya*...nem Józó, mi hem értjük meg egymást... j felé fordul/ - Vera! Valójában soha nem értettük meg egymást! Es ennek már huszonhárom éve»..« Ez a :mí 'házasságunk. Kép' • ' r . • • • . . - - t. telen vagyok mér 'elviselni ezt a 'te felületes fölényedet,.«, / feláll / Goranin: Az istenért, hagyd abba Vera, ne 'Izgasd magad, szépen köriek! / oá dm egy 'hozzá-/ Vera: Goranin: Vera; . -Goranin: Vera: Goranin: Ve^ a: