Pogogyin, Nyikolaj: Amikor lándzsát tőrnek; Fordította: Áchim András; Q 661

10 \ KAR TAVIN: Hogyhogy előre lépett? RRESKO* —' Készleteket nem tudok, nem V- ^yok szakember. >e még moet its a hatáe» alatt vagyok, ritka. látványnak lehettem tanuja. félórával ezelőtt hagytam el a Tudományos Akadémia nagytanácsát, ahol egy magához közel álló tudományággal foglalkoztak.•• KAI?TaVIfi: :Érdekes... Ho.,y kerültél oda? BRE8R0« Kimentem meglátogatni barátomat, aki a város környékén lakik, hz az intézet egy ősparkban van a u barátom, pro_eeezor Lobaceov u vezetője. Talin lemeri? KARTaVIN* Hogyne! Egyik tanítványom. Komoly ember. Jónevü tudós. NO és? BE TSR 0: S ott láthattam, amint a professzori kar na iytan íosmo fel szólalt egy vakmerő iemeretlen, akin** ráadásul nem mindennapi temperamentummal v-n megáldva. Délvidéki. neve . Gsebakov. voltam ragadtatva. Szeretem az ilyen embere— / ' ketl Teljesen újszerű dolgokat mondott, 'a a magukhoz i hasonló tudósoknak dühükben ugy rángatódzott az arouk, mintha a talpukat pörkölték volna. SAVIN /bosszúsan/i a maga gunyoroeeágát már ismerjük. De ki volt ez a merész lemezetlen'í BRESK0» A biokémia kandid ltuea, az intézet munkatársa. KAJFCSKA: Már azt hittem, hogy az őspark után valami raás következik, de ujía a tudományt nyúzzák. Nem lehetne valami szórakoztatóbb dologról bocaólni? m BE iSKO /n&jenak i gyao/i Nagyon röviden vii-aaolok a professzori karnak. Megengedi? RAJKOSKAI Oöák legyen szórakoztató. Ha lehet. 3R "SKOi Miért ne lehetne? L'ttják, itt ül két érdemdús, tisztelet-