Gorcsakov, Nyikolaj: A színházi előadás rendezése; Q 603
- 44 hát szinpadilag kifejezőek-e a színészek mozdulatai, szavai, cselekedetei « Ha a rendező ugy találja, hogy a színészek által elsajátított pszichofizikai cselekedetek eléggé jól közvetitik a darab belső és külső életét, akkor nem marad más hátra számára,mint hogy javasolja a színésze lenek, hogy érezzék otthonosan magukat az uj környezetben és ugyanolyan könnyedén és szabadon mozogjanak, mint ahogyan a próbateremben mozogtak, cselekedtek» Ha a rendező ugy látja, hogy a darab élete helyesen, hűen zajlik le ugyan a s.zinpadon, de a nézőtérről tekintve nem váltja ki azt a hatást, mint amelyre ő számított, akkor számos pszichofizikai cselekedetet kifejezőbbé, hatásosabbá kell tennie. Tegyük fel, hogy a Paratov szerepét játsző színész, araikor először jelent meg a próbákon a próbateremben, éppen csak hogy körülnézett és ugy tünt, hogy a magaslatról látja a Volgát és a várost, amelyben egy esztendeje nem járt. Ha most a színpadon végzi a színész ugyanezeket a mozdulatokat, ezekkel nem fogja tudni teljes egészében érzékeltetni azokat az érzelmeket, amelyek a szülővárosába visszatért Paratov szivét megtöltötték,Ilyen esetben a rendező javasoljon a Paratovot alakitó színésznek több uj organikus cselekedetet. Amikor Paratov kijön a szinre, álljon meg, tekintsen körül, jöjjön közelebb és miközben KnurovVal és Vozsevatovval beszélget, jöjjön előre egészen a szakadék széléhez, a kerítést megérintve érezze, hogy inog a kerítés,éppen ugy, mint egy évvel ezelőtt; sóhajtson teli tüdőből, amikor a rácshoz fordulva lenéz a városra; végezzen még számos olyan cselekvést, amelyeket alkotó fantáziája sugalmaz neki, - de ezeket az átmeneteket, mozgásokat a színésznek nem önmagukért, hanem P.aratov mélyebben és szélesebben értelmezett feladatának: "Rövid az élet ki kell tudni használni hát" - gondolatnak érzékeltetése kedvóért kell végeznie. Ilyen módon kell a próbateremben megtalált pszichofizikai cselekedeteket "átvinni" a színpadra, igy kell kibővíteni, elmélyíteni azokat, mégpedig nem külső, mechanikus uton, hanem az előállott uj körülmények utján, a szereplő személyek viszonyainak, cselekedeteinek és a darab egyes epizódjainak felnagyítása ut j án e Ugyanezeket a fogásokat kell alkalmazni akkor is,amikor arra törekszünk, hogy a szereplők beszéde a színpadon világos és belső értelemmel telitett legyen. Ahhoz, hogy a szinész beszéde világosabb, kifejezőbb, zengőbb legyen, eléje kell állítanunk az uj körülményeket, ki kell szélesíteni azon esemény belső meglátását, amelyről a szereplő személy a darabban beszél. Javasoljuk a színészeknek, hogy a darab szövegét először ugyanolyan hangon mondják el a szinpadon, mint ahogyan a próbateremben elmondták, mint amilyen hangot a próbateremben megtaláltak, Ha a rendező a nézőtérről figyelve a próbát, meggyőződik róla, 1/3984. - Pné