Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

- 23 Bacchánsnők. A téma a dlonysosl ünnep szokását eleveníti fel, de azt rautatja^ meg, hogy milyen átkös hatás al van a mámor, o fanatizmus, az emberiségre, .... Pentheus thébai király Üldözi Dionysos nagy kultuszát, de az istenség a mámoros asszonyokkal széttépeti Pentheust, ítyilvánvaló, ho y a darab a józanságra tanit, ..'entheuo királynak tökéletesen ijaza van, ho y küzd a féktelen mámor, az eszevetzettség ellen, Ardekes, ho y fíuripides a darabot naa Görögországban irta, hanem Makedóniában, ahol még teljes vadságában tombolt a Dionysos kultusz, és mintha bizonyos féltő szándék is megnyilvánulna a darabban, Auripides félti a görög kultur t, fél attól, hogy! lelépnek a reális, józan útról, és minden addigi vívmányuk összeomlik. Ez a félelem nem volt alaptalan, mert valóban a görög színházi kultura az egy évszázados virágzás után hanyatlásnak indul és soha többé nem találja meg régi hangját, Juripidősnél megváltozott a tragikus jelleg, Aischylos és ophokles tragédiája a világot kormányzó áldásos erők igazolása, űuripides már naa hisz ezeknek az erőknek áldásoasgágában, Megdöbbenti a nézőt annak a szenvedésnek ábrázold óval, amelyet semmiféle magasabb erkölcsi eszme naa igazolhat, Ezt a felfogást tükrözi drámáinak a szerkezete is, emiatt vált szükségessé a deus ex machina használata is, Suripldesnek csaknem minden tragédiája aonológikus közlés formájában előadott prologosszal kezdődik, amely a tragédia tárgyi előzményeit, a hősök múltját foglalja össze, utal a cse ekmény helyére és fő mozzanataira. Gyakran található darabjaiban, a cslekmóqytől elkülönült epilógus is,Tragédiáinak sajátsága a sok, p rgő monológ,amely mind a hős lelkében végbemenő belső ha cot tükrözi, Auripides jóval közelebb hozza szereplőit a mindennapi élethez, mint elődei. Nyelvezete is sokkal egyszerűbb.