Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

művészetüket azon mérték le

9 hogy beszédük mennyire kifejező

/ és a görög közönség e tekintetben is igen igényes volt. izek után nézzük meg milyen is volt a görög színielőadás, a színészek és a közönség«

2' Az előadásokat az év meghatározott időpontj^ínf tartották, rendszerint Dionysos ünnepén, évenként háromszor. Az előadások reggeltől estig tartottak és többnyire egy drámaíró tetraló^iáját mutatták be* A darab Írója egyban a dmrab rendez éje is volt, sőt főszereplője is« ist a szokást Sophokles szüntette meg, Ő nár nem játszott saját darabjában« lágy előadásban a kóruson kivül általában es k 2-3 szinósz játszott, a darabokban pedig legalább 8-10 szerep volt, lizt ugy oldották meg, hogy egy seinész esetig 3-4, sőt néha 5 szerepet is alakított, űrre is szol g tit a kifejező maszk, mit igen gyorsan kicserélhetbek. Általában a színészeknek megvolt a szerepkörük. A drámaíróknak azonban igen nehéz feladatot jelentett a darabokat ugy megszerkeszteni, hogy 2, legjobb esetben 3-nál több színész ne legyen egyszerre a színpadon, és a különböző szerepkörben játszó színészek megfelelően kénül jenek egymás al sz mbe. Sgy évben egyszer drámai verseanyt rendeztek. Ez három napig tartott, és húron Író tetralógiáját mutatták be. A versenyre előre kijelölt birák jöttek és szavazótáblájukon titkosan döntötték el, hogy kié az elsőség. Aki ilyen drámai Versenyen első äkaklK lett, igen nagy közbecsülésbon részesült« Ez nemcsak hatalmas anyagi haszonnal járt /egy drámai verseny dija egy talon ton volt, amiből az iró körülbelül egy évig igen féqyüző módon élhetett^ hanem azzal is, hogy felszólítottak, közvetlenül vagyon részt az államügyek intézésében« Mindenütt ismertté vált, mindenütt szerették az ilyen irót« Halála után emlékművet állítottak tiszteletére«