Útmutató a művészetpolitikai előadássorozat hallgatói számára. 2. szám; Q 472

- 16 - ' Romeo szerelme annyira hihetetlen neki, mint az övé Rómeónak, Benne is feltámad egy pillanatra a gyanú: hol és mikor legyen az esküvőnk. de hogyha másra gondolsz....... akkor hagyj el, s ne bolygass bánatomban," A dajkával való jelenet nem mond ujat jelleméről. Az erkély jelenet forró' türelmetlenségét látjuk itt is. Most már csak Tybalt halálának hirere változik meg. De mennyi szenvedély van benne «kkor is: " Oh, kigyó-lélek rózsás arc mögött! Lakott-e szörnyűbb sárkány szebb lakot? Szépséges zsarnok, angyalarcu Galambszin holló! Farkasvérü bárány! Pokolfajzat, ki égi fényt sugárzol"- átkozza Romeot, A moszkvai Forradalmi Színházban /Popov-rendezés/ a Júliát alakító Marja Babanova tőrt rántott ezeknél a szavaknál. Ez a tőrrántás mély betekintést enged Julia lelkivilágába, Julia szenvedélye nemcsak szerelemre képes, - mint a gyereklányok szenvedélye általában, hanem harcra, gyűlöletre is. Nászéjszakájuk után válni kényszerülnek. Hajnalban Julia, csalogánydalnak véli.a pacsirtaszót, csakhogy maradhasson még kedvese. Romeo hiába figyelmezteti: "Az égi gyertyák elfogytak-s. az ormon, a hetyke nap lábujjhegyen lebeg. Ott vár az élet, itt vár a halál." Julia nem tudja meghallani a "halál" szót, "Az ott az .égen nem hajnalsugár, Egy -üstökös csillag ragyog feléd" -válaszol ja. Aztán egyre világosabb lesz s fc-lrémlik előtte Rómeó maradásá­nak szomorú következménye.... hogy ráeszmél a valóságra, magát megtagadva biztatja férjét:"Siess, csak most né késs ell" Angol drámatörténészek, még a marxisták is, be nem teljesült szenvedélynek tartják Romeo és Julia szerelmét, Lutter szerint ez igy él "ma már minden európai ember tudatában." Ez a nászéj utáni bucsu az egybeforrottság, a szerelmi beteljesülés tökéletessége. Téves Hazlitnak az az állitása is, hogy A kát sze­relmes szenvedélyét nem azokra az örömökre építette /t.i. SH« ­V,I./ amelyeket már élvezett, hanem mindazokra, amelyeket még nem álvézett." Holott a .dráma majdnem mindegyik szerelmi kettő­se bucsu, amelyben a viszontlátás öröme is bizonytalan, A fiatalok szivét a kapott szeretet melege füti elsősorban s nem a jövő remélt boldogsága. De a boldogság nem lehet akárkié, csak a jel­lemeké. Nem törik meg, amikor Róraeo magára hagyja. Ellenszegül a feudális rend által szentesített apai akaratnak, - nem megy hozzá Páris grófhoz. Pedig az egy Lőrinc baráton kivul senkire sem számithat. Anyja nem védi meg apja dühöngése ellen, - osalódnia kell anyjában, A dajka az uj, szentségtörő házasságra biztatja, ­osalódnia kell a dajkában. Rómeónak legalább ott van'Benvollo^ s neki nincs senkije. Mégse omlik össze. Elhatározza, hogy ön-" gyilkos lesz, ha Lőrinc barát nem tud segíteni. Öngyilkos lesz, de non árulja el szerelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom