Útmutató a művészetpolitikai előadássorozat hallgatói számára. 2. szám; Q 472

kibékülésnek fontosságát non lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen ennek hiánya akadályozta a fiatalok boldogulását, A kibékülés Romeot és Júliát elbukott hősökből győztesekké magasztosítja, A kibékülés hozzásegíti a fejedelmet az abszolutista hatelomíioz^ "Hol vagytok Montague és Capulet? Lám, büntetésül gyülölségtekért az Eg bosszúja szerelemmel ölt, 'En is, ki elnéztem viszályotok, öoséira gyászolom.. Betelt a sors,"—---—mondja Esoalus, És végül: "Jertek tanács elé a gyászmenettel: ítélünk, oldunk törvényünk szerint," Ez a mondás nemcsak az Ítélethozatalra vonatkozik, hanem mélyebb, lényegesebb értelme is van, Escalus most lesz olyan erős, hogy Ítélhessen ás oldhasson most érvényre juttatott törvénye szerint. Győzelme Romeo és Julia győzelme, A fiatalok diadalával végzód ik a tragédia^ 3 ezálta

l v ál ik, - Hlevesi Sándor szavaival - optimista tragediava, /De mindenkeppen tragédia, megszerettük a fiatalokat, eszünkbe se jut ezt felróni Shakespeare érdemei közé. Holott Rómeóról és Júliáról egyáltalán nem igy vélekedtek a nagy drámaíró korában, Bandello Romeo és Julia novelláját Brooke angol költő is feldolgozta Shakespeare előtt. Elbeszélő költeményének előszavában ilyen részleteket találunk:"E tragikus történet, kedves olvasó, oly célból Íratott, hogy egy boldogtalan szerelmes- ' párt állítson eléd, kik tisztátlan vágyaiknak: engedik át magukat, megvetik szüleik és barátaik tekintélyét és tanácsát, balga vénasszonyokat és szerzetesüket tesznek meghittjeikké,*.... visszaélnek a törvényes házasság tiszta nevével, hogy elpalástolják az alattomos kájelgés szégyenét, s végül becstelen élet által boldogtalan halálra jutnak. Példájuk, nyájas olvasó, az legyen reáa nézvo, ami a részeg lacedaemoniai rabszolgák látványa volt a szabad gyermekekre nézve, kiknek azért mutatták meg okot, hogy undort gerjesszenek bonnök ily állati aljasság iránt*" Ez az undortgerjes tő bevezetés hü tükre a hatalmbn lévő középkori felfogásnak, melynek megtagadásához Shakespeare bátorságára volt szükség. Hogy Rome és Julia sorsának értelmezésében Shakespeare mennyiben előzte meg kora általános felfogását, azt csak akkor érthetjük meg igazán, ha hozzávesszük Szász Károly véleményét is, akitől a fentebbi idézeteket átvettem. Szász Károly a dráma fordítója és lelkes rajongója /?!/ igy magyarázza a Brooke-előözavát:" Amely emberen egy szenvedély oly kizárólagos erőt vesz, /t.i. mint Romeon és Julián - V.l./ az többé nem Való az életre. Akit a járt útról kiragad szenvedélyének mértéktelensége

t annak el kell buknia.;.megnyugvást lelünk a gondolatban, hogy csak az élet örökös törvénye teljesült." /Amint mondani szokás :ehhez nem kell kommentár,/ A tragédia Romeo és Julia csodálaton szerelmének himnusza, az abszolutizmusért vivott küzdelem harci éneke. Shakespeare az abszolutizmus, a fejlődés hive, de látja a kialakuló pénzgazdálkodás gyászos következményeit is: a jólétet és a fellerdüláat tápláló mértéktelen nyomort. H,em igenelheti egyértelműen ah