Goertz, Heinrich: Maillard úr intézete; Fordította: Bárd Oszkárné; Q 385

1 Ma illaírd ur Madeleine Alphonse Le Pique Bernardino de Claque du Monde Mynheer de Kock Jules Salsafette Ma'ciselle Laplace Hippolyt Stein Jeanne-Marie de Delcasse-Dupont hercegnő Mimi Clairon Pierre Dr.Bidou Edgar Sörensen Mercier professzor Történik

: a 19. század első felében, egy omladozó délfranciaországi kastélyban. Szinhely

: Nagy fogadóterem.. Rácsos ablakon át kopár táj látszik. A szobából öt ajtó nyiliks Maillard ur dolgozószobájába, Madeleine budoárjába, a pincébe, a kastély belsejébe és kifelé; és minden ajtó más hangon nyikorog. A kastély belsejébe nyiló ajtóhoz kitaposott lépcső vezet fel. E lépcső alatt van a pincébe vezető nehéz vasajtó.- A kifelé vezető ajtó egy falmélyedésben van, ahonnan észrevétlenül áttekinthető az egész szoba. A szoba berendezése egy spinét és néhány ódivatú bútordarab. A lepattogzó mennyezetről ócska csillár lóg, nélkül. Minden poros, foszladozó. Könyvek, újságok, művirággal megrakott vázák, antik zeneszerszámok, anatómiai modellek és raffinált kinzószerszámok diszitik a szobát. I. felvonás 1.jelenet Délután. Madeleine Bufferini "Dolce far niente" cimü hires áriáját énekli. Maillard ur a spinéten kiséri. A hölgy hangja kicsi ugyan, de rendkivül melankolikusan és szépen énekel. Maillard ur viszont büszkénk és kimérten játszik. A második versszaknál jön: Pierre: /kivülről/ Bocsánat. /A zenélők sértődötten elhallgatnak./ \