Fajko, Alekszej: Ne csinálj magadnak faragott képet; Fordította: Hunyady József – Horváth László; Q 379
I ina » Nincs ezen semmi nevetni való* Ha megengedi, »agara teszem a csokrot ebb«, a Vázába* Hol van viz? ffarfa Pctrovna : Erre, kioasazony, a konyhában. Aina hevisen kiszalad, Márfa Petrovna utána megy/ Diák : Glafira Leontyevna, ,szerettük volna megkérni... Glafira » Miről van, szó, barátaim? /végigsiait a szemén, láthatóan fáradt/ De Üljenek le..., Dgyehek valamit. .. • ... . . . Diáklány ; nem, nem, azonnal él in tününk. Gsak szerettük volna*. . /Lina visszajön, hozza vázában a osokrot, helyet keres, hol mutatna a leghatásosabban, Csengetés az előszobában/ Glafira; /kfar.é inr r ül ten/ Ki ez sár megint? 1 ók 1;íny ; Látjátok, rosszkor jöttünk* /az előszobában Zimxrjóva harsogó hangja» "Itthon van?" bs aztán a szobába bejön Zimárjovn, »ár ne» fiatal, de kemény, testes ós emellett szerfölött mozgékony hölgy/ Ijft imáriova ; 3zörnyü! Kora reggel óta vizitelek... De hozzád csak ötletszerűen ugrottam fel, Oláeenyka; raeftmondota őszintén, nea szeretem a hazugságot. Erre jártunk autóval, egyszeresek látom Kuvaldisev jön, lassan, nehézkesen, semmit ss lát maga előtt, mint a medve, «mikor kibúvik a barlangjából a téli álom után. Gondol tara, biztosan magától jön, ée valami különös asszociáció folytán eszembe jutott a születésnapja is. Kgy pillanat alatt elhatároztam, hogy benézek. Szórt is nera hoztam ajándékot! De küldök / kiabál/ Márfa Petrovna, hallod, holnap elküldik« as ajándékotT /meglátja Lénát/ íát magát »t szél hozta? Lina ; \z egyetemről jöttem, Antényina Mhajlovna, ost a csokrot hoz tan. Zi 'ar.1 ova; /gondterhelten/ Hogy van az édesapja? Li tv.» ; Álig látom. Zíx'r jova ; Gyakori jelenség mostanában ez a családokban. K gyerek nera látják az apjukat, hz anyák a gyerekeiket. Nekem nincs egy se, hála taten. Megkóstolom ezt a pirogot. Aiabál/ Márfa Petrovna, hallod, megeszem a pirogodat. /Jó étvággyal eszi, fintorít/ TTsb elég édes, Glafira : /a fiatalokhoz/ Mit'akarnak kérdezni tőle»?' Diák : Azt beszélik, elhagyja az intézetünket. Igaz ez? Glafira ; Még semmit se lehet tudni. Diák ; De miért éppen a miénket? Ha már árról van szó... Diáklány ; Várj, Viktor... Minden esetre, a -ni fakultásunk hallgat* 7 '- • '-fc • • ...' i