Nép és színház; Q 375

-62lött olyan életcélt ád neki, mely nem egy privát élet privát értéke,de nem is olyan, mely a gép alá rendeli őt, a gép alá, mely arra készült, hogy szolgáljon neki? A jelen nemzedék társadalmi drámájának többet kell tennie, mint hogy elemezze és megítélje a kapcsolatok társadalmi hálózatát. A jelenlegi ember természetébe kell beleásnia, hogy felfedezze, mik a szükségletei, de ugy, hogy ezeket a szükségleteket társadalmi meghatározásokkal lehessen kiszélesiteni és megformálni. Igy, ha az uj társadalmi dráma irója el akarja végezni munkáját, mélyebbenjáró pszichológusnak kell lennie, mint múltbéli elődjeinek, de legalábbis tudatában kell lennie annak, milyen hiábavaló izolálni az ember pszichológiai életét, mert ugy mindig kimarad a tragédiából a visszatér, újra és újra és újra abba a patetikus mocsárvilágba, melynek vizei ócska könyvek s nem termékeny tengerek, melyekből az élet uj formái emelkednek ki. A történelem uj lehetőséget adott a társadalmi drámának. Ibsen-nek és Shaw-nak három felvonást végig kellett dolgoznia, mig a negyedik bebizonyította, hogy ha nem is a társadalom alakit ki teljesen bennünket, csak kevés az, amire a társadalom ne lenne hatással. A társadalmi okaágnak tudatunkban való hallatlan megnövekedése ebben az értelemben nyerte meg ezeknek az Íróknak a csatát; a mi számunkra a jellemet formáló okok tágabb tudatát adta. A huszadik század közepe megtanított minket arra, hogy az övék nem volt a teljes válasz.Már nem elég tudni, hogy az ember a társadalmi nyomás kényére-kedvére van bocsátva; azt is meg kellett érteni, hogy még ezt a lepecsételt végzetet sem kötelező elfogadni. Még csak bátorság sem kell hozzá, hogy kérdésessé tegyük ezt a komplexumot /bár bátorság nélkül semmi sem lehetséges, beleértve az igazi drámaírást/. Tudnunk kell, hogy a kereskedelem értékei, melyek mint szükséges, de a régmúltban nagyon kevéssé nemes és megvetett dolgok nemcsak, hogy perverz módon uralkodnak mindenütt, de primitiv morális javakként igénylik őket. Fel kell végre tenni a kérdést? Nem azt, hogy egy ötlet müködik-e, vagy hasznot hoz-e, sem azt, hogy eredményesebb lesz-e, mint elődje, népszerübb-e, a könnyebben elfogadhatóbb; hanem azt, hogy milyen hatása lesz az emberi lényekre

? Az atombomba volt az első emberi találmány, az első "ujitás", mely a legtompább agy számára is drámaivá tette az értékek kérdését..Az elsült évtizedben népünket és a világot is egy több sikon folyó belső vita ragadta el, olyan vita, melyet ez a mindent elpusztító "ujitás" emelt a tudat szintjére. Ezenkívül itt van még az automatizálásna

k nevezett "ujitás", mely előbb-utóbb elmozditja helyükből az ipari tömegtermelésben dolgozókat. Napirendre került a szegénység és éhség hódítása. A sötétbőrü népek tiltakozása, hogy a fehérek uralma alá vetve éljenek, máris tény. Ha megszületik a béke, és meg fog születni, akkor az a kérdés, melyet a görögök tettek fel, megintcsak nem lesz a filozófusok és drámaírók számára fenntartott kérdés; a kérdést olyan teszi majd fel, aki életét félelem, éhség, munkanélküliség, betegség nélkül élheti,aki naponta pár óra munkával esetleg nyolcvan, kilencven, sőt száz éves