Nép és színház; Q 375
rázolásokat gyakorlati betekintésekre éa impulzusokra váltja át, hajótörést szenved a valóságban. Természetesen szükséges, hogy a stilizálás ne szüntesse meg a természetest, hanem fokozza azt. Minden esetre az a szinház, mely mindent a gesztusból származtat, nem mondhat le a koreográfiáról. Már egy mozdulat eleganciája és egy elrendezés bája is elidegenít, és a pantomimikus találékonyság nagyon sokat segit a mesének. 74. így hát ebbe a színházba meghívjuk a színművészet valamenynyi testvérmüvészetét, nem azért, hogy egy "GesammtkunBtwerk l'-et hozzanak létre, melyben valamennyien feladják s elvesztik magukat, hanem azért, hogy a színművészettel együtt a közös feladatot mozdítsák elő a maguk különböző módjain, és egymásközti érintkezésük abban áll, hogy kölcsönösen elidegenitaék egymást. 75. És itt mégegyszer felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szinház feladata a tudományos korszak gyermekeinek szórakoztatása, mégpedig az érzékek utján, és derűsen. Ezt különösen mi németek nem mondhatjuk el magunknak elég sokszor, mert nálunk minden tul könnyen csúszik át a testietlenbe s a nem szemléletesbe, és világnézetről kezdünk beszélni, miután maga a világ feloldódott. Nálunk még a materializmus is alig több eszménél. A nemi élvezetből nálunk házastársi kötelességek lesznek»a műélvezet a művelődés szolgálatába áll, és tanulás alatt nem vidám megismerést értünk, hanem azt, hogy a fejünket beleverik valamibe. Abban, amit teszünk, nincs semmi vidám tudakozódás, és ha igazolni akarjuk magunkat, soha nem arra utalunk, hogy mennyi élvezetet találtunk valamiben, hanem arra, hogy mennyi izzadságunkba került. 76. Szólni kell még arról, hogyan közvetítsük a közönséghez azt, amit a próbán felépítettünk. Itt szükséges, Jaogy a tulajdonképpeni játék alapjául az a gesztus szolgáljon, hogy valami készet nyujtunk át. A néző elé most az kerül, ami az el nem koptatottból a gyakran átélt, s igy a kész ábrázolásokat teljes éberséggel kell tolmácsolni, hogy éberen is fogadják őket. 77. Az ábrázolásoknak ugyanis háttérbe kell lépniük az ábrázolttal, az emberi együttéléssel szemben; és az ábrázolás tökélyén érzett gyönyört fel kell fokozni azzá a magasabbrendü gyönyörré, hogy ez együttélés napfényre került szabályait átmenetiekként és tökéletlenekként kezelik. Ennyiben teszi a szinház a nézőt, a látványosságon túlmenően, produktívvá. Az ő színházában szórakozásként élvezheti szörnyű és véget soha ne® érő munkáját, mely eltartását biztosítja, e munka megállás nélküli változásán érzett ijedelmével együtt. Termelje itt magát ujjá a legkönnyebb módon; mert a lét legkönnyebb formája a művészet. © o o
