Nép és színház; Q 375
-104ma és emberi melegsége az Optimista tragédiá-ra emlékezteti. Érthető, ha a polgári lapok kritikusai rosszindulattal fogadták a bemutatót." A FIGARO viszont ezt mondja: "A legügyetlenebb, legpompásabb és leggyászosabb darab." És az ARTS 671« számában: "A Prooetheusnak vannak hibái, de ezek oly nagylelkűek, olyan 48-as gyengédség és lendület van benne, hogy ez a darab bizonyos értelemben'népi szinház'." Hasonló módon haladó szellemű előadás volt a TNP részéről Jean Vilar rendezésében Jarry: tJbu-trilógiájána k szinrehozatala. Az 1893 -os bemutató óta ez a durvahangu, de vidám szellemű, minden fajtájú hatalmi tébolyt, korrupciót, bürokráciát élesen biráló szatira most aratott legnagyobb sikert. Vilar rendezését erősen dicsérik. Robert Merle: Már nem halnak meg Korinthosba n a Théatre de Tertreben került színre; arról szól, hogy a Haláltól ellopják fegyverét, és ettől kezdve senkisem hal meg többé Korinthos városában, - amig egy rabszolganő, aki nem akarja végletekig nyújtani nyomorult életét, - vissza nem lopja a tőrt, ugy hogy mindenki ismét halandóvá válik. A dialógusok elvontságát kritizálja ugyan a sajtó, de egészben "kiegyensúlyozott, kitűnő drámának* tartják a darabot.- Henri Viard:.Palata falai cimmel történelmi szinjátékot irt, amely arról szól, hogy egy kormányzó /a hanyatló római birodalomban/ egyedül áll ellen várában az ostromló barbároknak; majd amikor saját kormánya árulásra készül ellene, önként megadjá magát, hogy a hazafiúi integritásból példát adjon népének. A darab a Vieux Colombier színházban megbukott, de a baloldali sajtó behatóan és pozitiven foglalkozott vele,- Mig a Comédie Franyaise egy uj Tar tuff e-r end e zé s t, Montherlant: Santiago nagymesteré-t, Achard: Domino-ját és Csehov: Medvé-jét mutatta be, - a lyoni Théatre de la Comédie Adamov: Paolo Paol i cimü igen érdekes müvét játszotta nagy sikerrel. Brecht: Kaukázusi krétakör-ének előadásával nem voltak megelégedve a baloldali kritikusok, mivel hangvételét túlságosan szelídnek vélik, a Berliner Ensemble-éhez képest. Jean Louis Barrault társulata előadta Scbechádé libanoni iró Vaaco történet e cimü, a jelek szerint igen érdekes darabját, majd Kafka: Kastély-át. Külföldi turnéjuk során Bruxelles-ben a Misanthrope-ot, Anouilh: A főprób a cimü darabját játszották nagy sikerrel. - Audibert i mulatságos egyfelvonásosa Le Ouallo u, - Dominique Roli n, Lugné Poé-dijas darabja A madárijesztő , amely egy családját elhagyni készülő apáról szól, akit gyermekei akadályoznak meg ebben és a polgári erkölcs válságát fesui /Atelier/, - szintén kiemelkedő sikerek. A Théatre de Poche Dosztojevszkij: Megalázottak és megsértette k cimü dramatizált müvét játszotta. - Érdemes még megemlíteni a francia nyári fesztiválok közül Giraudoux: Sodome et Comorrhe-ját Four vieres-ben, ugyané szerző Elektrá d-ját Blois-ban, - valamint Avignont, ahol a T.N.F. Müsset Lorenzaccio-ját, a Les caprices de Mariann e-t és egy Hug o darabot adtak elő. Emlékezetes Shakespeare: Vihar-előadáBa és egy Lorcadarabé Carcassonne-ban, majd Michel Parent: Don Qui jött e adaptációja Saint Malo-han. Még két rendkívül mulatságos és értékes vígjátékra hívjuk fel itt a színházi szakemberek figyelmét. Mindkettőről az ARTS cimü lap ír igen elismerően.