Kárpáti Kamil: Halhatatlan hadsereg; Q 370
- 7 Igazgatónő: -Mit akarnak itt! /'Hangja kemény már, gőgös. Ideje volt az iménti némajáték alatt összeszednie magát./ Kopasz ur: -Jóestét. I,Növendék: -Jóestét kívánunk. /Félelemmel és kíváncsisággal,/ I.Katona: /Zsebéből szelencét huz elő, cigarettát sodorj mozdulatai lassúak, szeme az igazgatónőn függ állandóan. Közben ismét Hánykolódni kezd a sebesült, szeme sarkából ezt észre veszi az I. katona s a sebesült felé intve szól:/ -Kutyául van a fiu! Segithetne valamelyikük a kötözésnél, /Kis csönd./ Maguk asszonyok, ezt jól értik, II.Növendék: -Majd én bekötözöm. /Ijedten és gyöngéden. Á sebesült felé lép, de az igazgatónő szava megállitja félúton./ Igazgatónő: -Zsuzsanna! Nemértem miért nem mentek a hálószobátokba!? Ez a jelenőt nem nektek való! /Hirtelen az első katonához fordul. Élesen:/ -Még most sem tudom, hogy íjiit ay karnak itt!? Már elmúlt tizenegy óra. Éjjel van. Ez leányiskola. Kit keresnek!? I.Katona: -Az igazgatónő? Igazgatónő: -Én. a z vagyok. De még nem mondta mog, hogy maga kicsoda? I.Katona: -Földi József vagyok, vörös katona. Igazgatónő: -liszt!? I.Katpna: -Nem. Törzsőrmester, Igazgatónő: -/Sétálni kezd, mintha hangot akarpa váltani/ Nálunk fiatal lányok vanpak, Nevelőintézet, Nem értem mit akarnak itt katonák, éjfél.körül!? /Hirtelen felemelt kézzel/ Hja, a sebesülti.. Yiz, kötszer kell? Igen? I.Katona: -Nem! Igazgatónő: -Persze!,.Persze kifáradtak, éhesek...Étel? Enni akarnak? Bor?,, I.Katona:" -Nem! Igazgatónő: -/Ideges járkálást megszakítva/ Ágy? Ágyat reggelig?... I.Katona: -Nem! Igazgatónő: -Nerá!Nem! Hát mi kell? /Megint csattan, gőgös,/ /Az első katona papirt vesz elő, szóthajtja, lass.Ji átadja:/
