Tarn, Adam: Elrontott élet; Fordította: D. Szabó Ilona; Q 364

- 41 - . Irena - Tán cl «mezünk az ninc« - ne« szeretem. Csak a komoly zenét. Micha* - Mennünk kell már, kedvesem. Janina - M'rts? lárt ilyen korán? Micha* - Vár a forditpni való, tudod. Janina - Ho, köszönjük a sziveslátá st, Irka. /Általános búcsúzkodás, mialatt a kellékesek arra a helyre, ahol Irena fotelje állt behozzák &z eleőrászbeli díványt. Janina ás Micha* elmennek. Stefan kiviszi a fotelt a szinpad ól. Irena kimegy, ki tói j

a a zsurkocsit. JtefjÉp visszajön, bewegy a szobájába. Irena visszajön, lefil a kanapóra. Stefan a szektreterből kiveszi az aktat'skát/ Irena - Dolgozol még? Stefan - /meg sem fordul/ Amint látod, Irena - /még egy kicsit vVr/ Jó éjszakát, Stefan. Steffin - /m.f./ Jó éjszakát. /Irena kimegy, Stefan lefekszik a díványra, a kezét összekulcsolja a fej-e felett/ 4 jelenet Bejön Janina pongyolában, lefekszik a díványra és feje felett összekulcsolja a kezét. A fény egy pillanatra kialszik. Majd a dívány feletti lámpa gyullad ki. A dívány fekszik Stefan kabát nélkül, Janina mellette ül. A kellé keaek ez alatt kiviszik a kanapét, a szekretert és a székeket. Janina - Milyen vnk voltál, nem láttál a szemedtől! Mindig Irenáról beszéltél! 3okszor megkérdeztem én akkor magamtólnalv ez az ember, agy ennyire cinikus? Hem veszi észre,