Clifford, Odets: Aranyfiú; Fordította: Székely György; Q 358

- 28 Carps Bonaparte: Carp

: Bonaparte: A magunkfajtának igen. De lehetséges-e manapság, hogy egy fiatalember a múzsáknak áldozza magát? Tudnak-e vajaskenyeret adni aa °muz s ák? Nem.kell milliomosság, Joe szereti a muzsikát, A muzsika minden nemzet nyelvén felvidít. És én ezt Joetél tanultam. /'Carp nagyot sóhajt, mikor Bonaparte visszateszi a tokba a hegedűt./ De végülis, mint Schopenhauer mondja, ni a próbálkozások haszna? Minden beteljesített vágy tizet hagy kielégítetlenül, A halál macskaegér játékot játszik velünk! Nevetek csak rajtad. Azt mondod: az élet rossz, Nem. Az élet jó. Siggie és Anna veszekszik/- jó! Szeretik egymást jó! Azt mondod, az élet rossz ... biztosan jól esik neked, hogy mondhatod, Nem? Az utcák, a tél és a nyár, a fák és a mcskák ... mind szeretem. Jók a fiuk és lányok, akik fütyülnek és énekelnek ... /Egy pár pillanatra / ő is fütyülni kezd/ ... nagyon jó! Enni, aludni, borozgatni ... nagyon jé! Körülhajtok a kocsimmal és mindenféle emberrel elbeszélgetek ... kedves dolog! Hogy tetszenek a városunk magas házai? 11479/1963«