Pfeiffer, Hans: A lámpionok ünnepe; Fordította: Kárpáthy Gyula; Q 357

-26YAMAMOTO: YUKI: YAMAMOTO; YUKI: Az első napoktól kezdve a nyakukba varrod magadat!... Alig egy órája, hogy figyelmeztettelek!... Parancsaim nevetségesek neked...gúnyt űzöl belőlük!...De én tudom, hogy mit akarsz: te ki akarod vonni magadat a mi. harcunkból és az ő oldalukra akarsz állni. Az.ok oldalára - a győzők oldalára! Ez kényelmesebb...abból x hasznot is remélsz I Apám! Ahhoz nincs jogod...hogy engem megbánts! Én eddig osak gyanakodtam,., hogy te vak apádat félreve» zeted. De most hagyjakxa vigyázz! Most elég a puszta gyanúból - most beszéljünk a tényekről! Én nem tudok semmiféle tényekről!.». YAMAMOTO: Nem?...És a lépések!? A hangok!? ... Kétszer is nálad volt éjszaki Tudom jól, hogy miosoda üzletek születnek éjszaka...fiatalok közötti YUKi/ felháborodva/: Minek tartasz te engem?!... YAMAMOTO / gúnnyal/: Talán még egy lépés hiányzik addig...mit tudom én.. ..hiszen vak vagy ok!... YUKI: Igen, te vak vagy. És gyűlölöd Jamest! YAMAMOTO: Az ellenség gyermeke...ő is az!... YUKI: Nem volt katona YAMAMOTO: De az átkozott fajtához tartozik! Elátkoztam őket attól a naptól kezdve! YUKI: Mi egymást nem fogjuk elátkozni többé! YAMAMOTO: Az utcanák és a markotányosnők lennének az első apostolai az emberek testvériségének!,.. YUKI / dermedten hallgat.../