Pfeiffer, Hans: A lámpionok ünnepe; Fordította: Kárpáthy Gyula; Q 357

YUKIÍ Jönnek a gyerekek... YAMAMOTO: Kész már a tea?.... YUKi/mintha a kérdést nem is hallotta volna/: Egészen lassan mennek».» Kis testüket agy vonszolják a két mankó között...Hallod a kopogást?...A vakokat kis nyomorék társaik vezetik...Hosszú ...nagyon hosszú fekete sor.,.s mögöttük, ragyog az ég».»A sétának végég. A "betegápolók visszavezetik őket a kórházba.. Mindig csak a gyerekekre gondolsz! Tíz-tizenkét órát töltesz naponta a korházban, - s ha hazajössz, csak a tested van itt, a gondolataid ott maradnak! Kevesen vagyunk.. ..több ápoló nő kellene. S nekem...nincs szükségem rád!?... Keked is jobb volna, ha kórházba mennél... Én egyedül akarok lenni!..» A kórháznak még a gondolatától is undorodota...a betegek nyöszörgésétől..»a nyomasztó szagoktól. .. Hozzászokik az ember.../ szünet/...Hozzászokik!?...Nem.».ez nem igaz.. Minden reggel félelem fog, el, amikor a kórházba megyek.,..Az újszülöttek az anyjuktól megfertőzve jönnek a. világra... .vagy holtan születnek.... Yan egy betegünk, aki... YAMAMOTO/ szavába vág/: Hagyd abba...hagyd abba már!..» YTJKI: Azok a gyerekek.. .ott kint... azok a kMbby " könnyebb esetek" De a betegek, bent, akik ott fekszenek az ágyakban, mint a haldokló, fehér halak a tengerparton, azokat nem látj% más, esak mi..» / mégegyszer kitekint az ablakon/ Most jön a hosszú.. »fekete sor vége...,s aztán már csak az ég ragyog.. YAMAMOTO: Hozd már azt a teát... YUKI / mialatt leforrázza a teát, zajt hall a szobájából/: Mi volt ez!?. YAMAMOTO: Valami a földre esett... YUKI: Egy macska talán?... YAMAMOTO: Nézd meg... YUKI / féretólja a selyemfüggönyt. Mögötte sötétség. /: Van itt valaki?. / Gyufát gyújt és megpillantja Shidát/: Jöjjön ki!...Azonnal JÖJjön ki!..» YAMAMOTO: YUKI: YAMAMOTO: YUKI: YAMAMOTO: YUKI: