Brustein, Alexandru: Lumea Rea; Q 356

-26Doyce: /komolyan/ kendben van. Megvárom, sünig magad fogod elmesélni. • • /szünet/ öavaletto komám, még most se köszöntem meg illendő Ín módon azt, hogy kiszabadítottál Marshalsea börtönéből. Csvaletto: Ó signor, bármit megtennék önért. Minnie: /elragadtatva beront/ Hurrá Dick, győztünk! Nemrégiben beszéltem Mr.űasbyval, aki megígérte, hogy megcsináltatja a mennyezetet. Doyee: Casby? Megígérte? Minnie: De meg ám! Azt mondta,: "Pancks, föltétlenül foglalkozz ezzel az üggvell" Doyce: /Pancks, föltétlenül foglalkozz ezzel az üggyel!" Hát ez bizony édeskevés... Minnie: Örökké ez a hitetlenség! Látod, Öavaletto reménykedik és örül a szive, ügyebár, Bavaletto? /Kém. tat ujjával/ Signor taliano ugyebaro örüló? öavaletto: /ragyogó szemekkel és fogakkal/ Signora, ón hlszekkó, örülökkó... Doyoe: /nevetve/ Miért beszélsz vele madárnyelven? Minnie: Hát nem olasz? Doyce: De ugy beszél angolul, mint & vízfolyás. Minnie: , Ugyan, butaság! remekül me-gért, ugyebáró, öavaletto? öavaletto megártó engemó? öavaletto: /m.f./ Si signoral i Io megártó mindenó! Minnie: /kinéz az ablakon/ Nézd csak, egy ismeretlen rójjs az utoát, a házszámokat sillabizálja... éppen hozzánk tart! Dick, én rosszul érzem magam! Doyce: Tárj még az ájulással, Minnie. Egyelőre mitől tartanánk? A lakbért kifizettük? Minnie: - /oly gondterhelt az arca.../ Dick, én félek! Arthur: /Belép/ Bocsánatot kérek, de az cjtó nyitva volt. Mr.Doyce-t keresem. /Minnie egy kiáltást hallat és a földre hanyatlik./ Arthur: /ijedten/ Mi történt? A hölgy elájult... Doyoe: /hidegvérrel/ Csak mondj® meg nyugodtan miért jött. Ne is törődjön vele. Arthur: Emray Dorrit szerint önnek van kiadó szobája. Joyce : Emmy Dorrit? /Minniehez, aki tov bb fekszik a földön/ Hallod, Minnie? Minnie: Persze, hogy hallom, nem vagyok én süket. /Felkel/