Makarczyk, Janusz: Magas politika; Fordította: D. Szabó Ilona; Q 355

Töve a. Töve m. Töve a. Tövem« Töve a. Töve m. Töve a. Töve o. Töve a. Töve a. Töve a. Töve - 5 - Pe 1 higgad tó 1,-jugy ahogy az h'zas emberhez illik. Pe tudod te azt, hogy apára railyen nagyra becsalt« - Tudora, de nem nagyobbra mint én őt, nemcsak az apóeom volt, a mesterem is. J^e... akkor raég én is máskép képzeltem el a jövőnket. Hiába nem nagy karriert futottam be. - Két év Hóm'

ban. Aztán Libéria, \besszinia, Szi'ra, most Aiif P.<f f tun i eztán. Sem gondolod, hogy elégckarrier, ha valaki a középkéleti ügyek szakértője manapság? - Behat, hiába mindig csak kis követségek, el sem tudom képzelni m-'r, hogy valaha egy kulturálisra ban valddi követséget vezethetnék. Pedig te mennyire vágyódtál T'rizsba - Vágyódom én most is, annál is inkább, mert remélem, a b'inök ragyogó városa raa már nen veszélyes sz'roodra. - H't arai azt illeti, Párizs és a franciák azt hiszera ink'bb a ti esetetek» rám kevésbé veszélyesek. Ti buktok rájuk, - apád és Tiniaque asszony, te és du Sourdier n rgró f. . . . - Hónaid... Klfelejted, hogy az életet ö'rhol széppé lehet tenni ás nt órakor mindenütt jól esik a }• tea?... - Természetesen. Be azt hiszem ez a pafftunieztáni tartózkodás mégis kissé hosszura nyúlik. - Pn már megszokta». Csak az idegesit kissé, hogy fegyveres kiséri et nélkül ki sem dughatom az orromat. - Kedvesem, araennyivel f

ra ittenin

él rosezbbb a helyzet Hlláj földön, Vietnámban, nem is szólva Kenyá ról, ahol állandóan l ' saloznak a bennszülöttek. - Felhá oritó, ha meggondolja az ember* n'lunk angolok nélkül még ma is a fák tetején mászkálnának. - Az a baj, hogy itt Pafftunieztánban épen az én uj amerikai kollegára, biztatja őket arifaosgelódáera. Hem israeri ki