Makarczyk, Janusz: Magas politika; Fordította: D. Szabó Ilona; Q 355

- ÍZ Itove a. - Istenem... P'rizs... Sourdier - he Örülnék, ha Magukat ie ött üdvözölhetném, htága asszonyom, Ronald volt a szerencsésebb - ön a felesége lett, de én örökké barátja... Ifcve &• - Hiszek a bar', tsngá

ban. Sourdier - Akkor próbáljon meg & férjére hatni, Ronald neu akarja Megérteni, hogy manapfjágJbbbT* felesleges kockázatot Cel

kerulifi^ hove a. - Hogy érti ezt? »I Sourdier - Ha valakinek ma nem jó a kapcsolata az a raerikai kollegákkal, ez nem mozdítja elő a karrierjét. Nekem m'r igazát mindegy, de ótonald bar' tora new feledkezhet meg a szépséges feleségéről. Elvégre, maga drága asszonyom, nem áshatja el m&gr't örökre Pafftunisztánban. hove a. - r öreg asszony vagyok... TU Sourdier - Nagyon kérem, ilyet még tréfából se mondjon! Számomra mindig az üde és kacagó Betty marad, akit a rioi tenniszpályán ismertem meg, aki vágtára ösztökéli a lovát a közös ki rándulásokon.,. És ha bele kell törÄdnon az én szomorú el rontott, magános életembe«, akkor is magira gondocapacaban

ai lok ée akkor.... a fövenyen látom... strandrubában... hove a. - No de kedves követi... hu Sourdier - Oh, áldott legyen az Atlanti Óceán és Capacabana strandji amely lehetővé tette ez'momra, hogy ebben az igézetes? és simuló.•• hove a. - he dvga 'rgróf! hu Oourüer - Asszonyom, ha az életben csak egyetlen egyszer azt mond ná nekem, dr'ga René. a. - A mi kominkban józannak kell lenni - Hené!