Pirandello, Luigi: Ma este rögtönözve játszunk; Fordította: Gyapay Dénes – Galamb György; Q 289

- 5ö Verri* /Méltatlankodva/ Maga inkább paprimajancsit játsszon, ne pedig színhazat! íomminat Ha....... ur /A Főszereplő nevét mondja/ egye dül akarja eljátszani a szerepét és minket szóhoz sem enged, • csak mondja meg és mi eltávozunk. Verris Vem! lajd én megyek, mert latom, a többiek kedvük szerint akarják játszani még akkor is, ha játékuknak semmi köze a színpadi szituációhoz. » Ignazia: De hiszen, az ördögbe is, olyan jól és a kellő pillanatban jött /iommina polgári novot mondja./ kisasszony rimánkodása: "én vagyok a hibás, amiért engedtem.' /Verrihez/ Dehát mi is itt volnánk! Nekünk is élnünk kell a szerepünket! Egyedül Ő aicar érvényesülni!... éedig mindeneinek el kell mondania a magáét! /Kiabál./ Elég, elegl... Folytassak a jelenetet! Azt hiszem ön az, kedves. •' ur /A Főszereplő nevét mondja/, ani most mindent elrontott. Verri: In? Dehogy rontottam!.... :\ot, inkáob azt akarom, hogy az beszéljen, akinek bosz lnie kell és nekem megfelelő vál iszt adjon. /A Főszereplőnőre céloz/. ígyre csak israécelgetem: "A kisasszony tudja! A kisasszony tudja!" és a kisasszony egyetlen szót se talál, amivel engeia továbbsegítene. Mindig csak azt a mártirarcát mutogatja! íomraina: /Elkeseredve, szinte a sirás határ úi./ Igenis, raártir vagyok A nővéreim áldozata, az egész házé, a magáé is. indenkinek ón vagyok az áldozata! /Bekor, a színpad előterében, a Hinkfuss felé beszélő szinészek között előretörtet az öreg Komikus, Falmiro ur, vagyis: "iiampognetta". orca halálrav ilt, véres keze a késeel átszúrt hasin. Véres a mellénye is, a nadrágja is. éomarici: Sarelli: Nardi: HinkfUss: <