Weisenborn, Günther: Földreszállt angyalok; Fordította: Lázár Magdolna; Q 285

nevezik. Gazdag trogloditák verekedve és lövöldözve vetélkednek az édes nőcskékért. Ugy mutatják itt be az életet, ahogy a szegényember, aki az egészet megfizetni kéyntelen, álmáiban kivánja. Ezekből a sza­ladóképekből következtettük, hogy -legalábuis, ami a szellemi igényei ket illeti- tényleg trogloditák. Au pantomimikusan kiséri n a fejtege téseit és végül elragadtatva bámul a semxibe, mintha mozit nézjkae/ A nemnők az urak ezen a csillagon. Durvák <s hangosak, Táplálékuk ne­hezen fellelhető. Bizonyos papirféle ellenében kapni ennivalót, de eb­ből a papirféléből az nagyonis keveset kap, aki egy órán át a sú­lyos szerszámokat emelgeti, és vannak sok belőle, aki egy óra hosszat telefonál és aztán csak annyit mond: Oké, áll az alku!/Nu mindkét ti­pust pantomimikusan eljátss za, aztán oldali« lép ./hatalmas Anyák,ez mind csak felületes első benyoraásaunk j/ersze! Sok-sok ember didereg, Mindaz, aki Csillagzata fagyos áramlata ellen nem tud védekezni. Rossz nyavalyák gyötrik őket, Félnek tőlük, s tab/letták«t Szednek ellenük! Aki vét a törvény ellen Azt becsukják rács mögé. Eltemetik elevenen, Sokszor egy élete* ét. Papirosra irják ők még t ügyééktt, bárha légyen vers az. Avagy üldöztetés, Ítélet avagy ajándék. Papir őrzi és aztán házról-házra vándorol, ^era vidámak. Sokkal inkább gondokban komoriaTfltk. Nem tudják, hogy lesz-e holnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom