Lebovics Gyorgye – Obrenovics Alekszandar: Mennyei osztag; Fordította: Saffer Pál; Q 275

» - 43 /Lassan virradt, A kis ablakon beszivárgott a szürkület derengő, jeges világossága. A szobában nem volt senki. Lakói még nem tértek vissza a munkából. Ki-ki a saját ízlése szerint rendezte be kis odvát. Prominens katonamódra igazitotta el fekhelyét, fölébe kicsiny polcot akasztott. Cipő- és ruhakeféket, fogkrémet és fogkeféket, rengeteg kölnivizes üveget ós egyéb toalett-apróságot tartott rajta. A polc fölötti falat sok fényképpel, táj- és arcképekkel díszítette föl. Zöld • iá készitett maganak polcot, de o italosüvegekkel es kk konzervdobozokkal rakta meg. S.K. rendesen megvetett ágyán csupán egy massziv kis faládát tartott. Muselmann szemmálláthatóan nem törődött az esztétikával: fekhelyén szörnyű rendetlenség volt. 58964 és Sebesült sem díszítették föl fekhelyüket, csak rendesen eligazították. Sapkás Ember sok könyvet gyűjtött össze és a takarója alá dugdosta őket. Az ágy pár42 kányára vallási kegyszereket akasztott, a tálaszt és a 43 ciceszt. Egy ideig teljes csend uralkodott, azutan a folyosóról halk 3LH zsongás hallatszott, lépések dobogása és ajtónyitogatás a szomszédos szobákból. Az emberek még beszélgettek künn a folyosón, amikor a szobába belépett:/ SAPKÁS EMBER: /De ez már nem volt az egykor széthullás előtt álló csont; / váz. Most már valamennyire emberre hasonlitott. Az arca üdébb szint kapott és a pofacsontjai sem meredtek elő szögletesen. Uj fogolynadrágot is szerzett. Gyorsan fölmászott a helyére, törülközőben megtörülte a kezét és a takarója alól előhúzott egy régi kakukos ingaórát. Ezután nagy batyut vett elő, amelyben sajátkészítésű órásszerszámait őrizgette. Professzionális szenvedéllyel látott munkához. Föl sem nézett,