Lebovics Gyorgye – Obrenovics Alekszandar: Mennyei osztag; Fordította: Saffer Pál; Q 275

- 15 S.K.: ZÖLD: MUSELMANN! ZÖLD: SEBESÜLT: MUSELMANN: SEBESÜLT: ZÖLD: SEBESÜLT: PROMINENS: SEBESÜLT: ZÖLD: MUSELMANN: PROMINENS: SEBESÜLT: S.K.: PROMINENS: S.K.: ZÖLD: MUSELMANN: Mi az S.K.-ban semmit se tudtunk. Dolgoztunk látástól vakulásig, utána pedig aludtunk. /Közben összehajtogatta takaróit és a csomagot Muselmann ágyára dobta/ Mit akarsz ezzel? Megmondtam, hogy nem megyek le. Hallottad, hogy mondtam. /Felült az ágyra és hozzáfogott, hogy levesse cipőjét/ Az egyik oldalról az oroszok vonultak be Majdanekbe, bennünket pedig a másik oldalon zavartak kifelé. Ugy szaladtunk, mintha legalábbis az oroszok zavartak volna. Menekültetek az oroszok elől? Mit tehettünk volna? Nyomunkban egy s£- "osztag menetelt és szünet nélkül lőttek. Aki lemaradt, kapott egyet a hátába. /szólalt meg, miközben a kabátját vetette le/ Miért nem lógtál meg abban a zriben? Ki mondja, hogy nem lógtam. Azért is vagyok ilyen... Golyó? Puskatus. Jó munka volt... mestermunka, /ruháját feldobja az ágyra/ Én nem megyek le innen. Látta az oroszokat? Egyesek azt állítják, hogy látták a tankjaikat. Ez azt jelenti, hogy... Nem jelenti! Nincs tovább mehetnékjük. Ugy látszik, beásták magukat. Ha akarták volna, azóta már ittlennének. Lehet, hogy el se foglalták a várost. /Felmászott Muselmann ágyára/ Nem akarok lemenni és kész! Hagyjál!...