Szalinszkij, Afanaszij: Kenyér és rózsa; Fordította: Sivó Mária; Q 272

Pavlaeával együtt azt genúaijuk, hegy ezekkel a •tosi' kis sebekkel bátran viasza »ehetnénk a csapathez. /Ivuakin az előbbi erőfeszítéstől elveszti az eszméletét, u© Chepkia nea veszi észre*/ Neki» egy gelyó pörkölte meg a fejeaet, ue csak a bőrt húzta le, a eseatet aegnagyta.Kenéay feje» . van, nea birja mg az admirális gel'vója*A kisasszeay |a ugyan azt nendjs, begy egy kicsit eegrepedt, de éa sehegyse érzés* Nézd, aeza Anyiszia bécsi! át «eg kerepelek.. ./Tenyerét Ivnskim fi«>lekára te* azi/ Megint elővette a láz* Nesze teked parancsnakság! /Kintről közeleuő zaj hallatszik.BesZfelah Liza*/ /i«gatettaa/ Elvtársak, valamilyen csapat jöa..» azt hiszen nea a mieink**. /Aki tuá, felemelkedik»/ /gyersaa/ Yaa néhány szem csekeládéa Anyiszi* bá/ esi...töltt® van mindegyik citrempal, kávéval... /Bejön Ljafcasa, rövid bunca van rajta*:

:.ögctte jen Zvesjar és néhány ember/ /meglátva Lizst/ A, a szajkó... /körülnéz/ Lazarét*, /a kemence iö> cujik* Lvenjar észreveszi./ Favluaka! Hát találkez

tunk, te vörös kutya! Mássz elő» szá*©JLd&k. /Kihúzza a szablyáját/