Szalinszkij, Afanaszij: Kenyér és rózsa; Fordította: Sivó Mária; Q 272

-1I. felveaás. l.kép. Fétarvár, 1913 februárja. Éhes, félelmetes, ferradalai hamgtól égő, harceló vires, ahel mam füstölögnek a gyárkémémyek, misem fray és ahel ii»3J2a serek éllmak égy darabka kdaytirér t. Éjjel* Az utgám, égy hidfeljárataál rakett tábertüzöm valamilyet \ láda darabjai égmek. A tüz aallett t őrsig, a hidat vigyázzák, kát kateaa és égy mumkás. A fiatalabb kateaa magas éa karcsú,*agy áll rajta az elmyütt, jóméhámyszer átlaggatett, kifakult köpemy, mimt az ümaeplőruha. A sapkáját a tarkójára tolta, elgeadelkezó seváay arcám, kicsi fekete bajusz.A ezelgálatet ő veszi bár uk közül a legkemelyabbam; az idősebb szakállas kateaa, aki égy szamevárt cipel a zsákjába*, iakább a tűzzel törődik, a mumkás mag elderültem elves egy köayvet. A mumkás Gavril Ivaskim bőrkabátbam és elleazőa sapkába* vam. Beretvált, csomtes arc, ekes és merész szem. A ferradalem hezta össze hármakat erre az éjszakára, még aem veit idejük megismerkedmi. Ízért agy szólítják egymást, kimek ahe&y tetszik. Ivmskim: Hé, azmaevur ! uebd már le azt a zsákét, kalieu-e, mehéz lehet* . Obi a»Xvwt- -tcoLUv^L . • laősebb Laterna: «flimNfrrnvtv <ea.ÍíMesY .... ha azalmd- mi kell? Ittfelejtemem a szamevárt.ílbirt már az ém vállam egyet-mást életébem, elbirja a szamevárt is... Ivaskim: Aha, ugy cipeleu a hétadem, mimt a pámeélt. Féulő valaki, f

elfe-ja a azamevár. Idősebb kateaa: Hegyisme! Akker mér imkább szembeferuulek m gelyóvml.