Sejnyin, Lev: A követ fia; Fordította: Illés Szvetlana; Q 250

9. i ' * i adok neki Professzor* Csak vasárnapokon fog a követségen ebédelni* Röviden« én azt szeretném, hogy a fiam ugyanolyan körülmények között éljen, mint a többi szovjet diák«** SZEREBR« « Értem, követ UT« De tudja-e, hogy a háborús körülmények folytán rosszabb a diákok élelmezése, mint ahogy szeretnénk?«•• Tudja-e, hogy a sztrominka-utcai diákszálló igen zsúfolt, és végül tudja-e, hogy az ösz• töndij Igen korlátolt lehetőségeket nyújt? Kötelességem L'indezt Önnek, az apának elmondani« •• PEREZ« Professzor! Én ezt mind tudom, de nekem osak egy fiam van« Amikor én 17 éves lettem, én is igen szűkös körülmények között éltem« Összevesztem az apám* v • mai, eü^aentem otthonról és egy évig mint rakodómun4» kás dolgoztam« Később kibékültem apámmal, hazatértem« Apám megtapogatta Izmos karjaimat, megnézte a szakadt ruhámat és azt mondta: Reked fiam, most már nagyobb i az értéked, mint a szenátor fiának« Tehát Professzor, én azt akarom, hogy az én Enrlkom megjár ja az élet Iskoláját és tudja meg, mit jelent a darab kenyér« Különben ugy tudom, hogy még egy szovjet diák sem • halt éhen« így van? ' SZEEEBR«

: így van, Követ U PEREZ« Azt akarom, hogy a fiam ne unottarcu világfi legyen« Tudja, egyszer otthon sztrájkoltak a rakodómunkások. taarf. soff őrök és hordárok« Akkor az én arisztokrata klubom vállalta^; ezeknek a munkáknak az ellátását« Szenátoraink és én magam is bőröndöket oipeltünk és ' ~ 4 • J » 1 . y