Sejnyin, Lev: A követ fia; Fordította: Illés Szvetlana; Q 250

11. PEREZ: A klinikai esetet, amiről én szeretnék irnl, hosz3

zu évek éta tanulmányozom. léhát kérem Ont, tiltsa meg, hogy az én igen tisztelt feleségem bemehessen abba a kollégiumba, ahol a fiam élni fog. SZEEEBR«: A diákszálló nem kaszárnya, Követ Ur. PEBSZt Jé. Alckor magamra vállalom a dolgot. Köszönöm, Professzor. ílég nem ismerem jél az Önök országét, de~ tbbél következtetetk, hogy hogy verekszenek fiaik a fronton, arra kell jutnom, hogy a neveléshez jobban értenek, mint az én drága feleségem. Most pesig engedje meg, hogy bemutassam a fiamat. TfíUTTIIJOl /feláll/ Megengedi, hogy behívjam? PEREZ s Igen, kóretem. /ÍCruhilio kimegy. Perez a professzorra néz, megértően elmosolyodnak./ Mi egykorúak vagyunk körülbelül, Professzor. SZP.RF.BR. I Azt hiszem« PEREZ i Mondja meg őszintén, beadná ön az én helyemben egyetlen fiát szovjet egyetemre« hagyná diákszállóban lakni? SZEREBR.i Heil. / PEREZ /nem várja ezt a választ/« Miért? SZEREBR« t A ml egyetemünk nem képes sztrájkvezéreket, - ahogy az ön tanácsosa mondta - és még kevésbé képes arra, hogy sztrájktörőket neveljen. PERES« /nevetve/ Megértem önt és köszönöm sz őszinteségét. Az önök hivatalai a legnagyobb figyelmet tanúsítják minden téren a külföldi diplomácia felé, miért n«a teszik lehet övék, hogy a diplomaták gyermekei külön