Virta, Nyikolaj: Beláthatatlan messzeségek; Fordította: Maráz László; Q 201

hogy a melegágyakat elkészítették az utólsó darabig. HIZSNYAKOV» Szalmát hordtátok be a határból? NÁSZTYAi Minden rendben van. Jefim elintézte. Nagyon kitett magáért Jefimuska. HIZSNYAKOV» Szóval kecmergünk kifelé a kátyúból. FERAtONT: Olyanformán. Amig oda voltéi, itt járt Asztahov. Olyan dühös volt, mint a kivert farkas. Továbbrohant a "Szikra" kolhozba. Azt mondta, két-három nap múlva visszajön és majd megnézi, miket müvei itt Hizsnyakov. HIZSNYAKOV» Csak jöjjön, várjuk. No gyerünk, emberek, eszünk, iszunk valamit. 2. epizód /Hizsnyakov szobája. A faliórából kiugrik a kakukk és tizenegyet kakukkol. Hizsnyakov és Andrjuska. Andrjuska hosszú hálóingben és papucsban. Sakkoznak/. •','. i ANDRJUSKA: /Hangosan/. Levettem a bástyáját! HIZSNYAKOV: Pszt! ANDRJUSKA: Alszik... Nappal ugy kifárad, hogy nem ébred fel... HIZSNYAKOV: De ha megtudja, hogy ilyen későn is nálam van, meglátod, elkerget engem. ANDRJUSKA: /Bizonytalanul/. Ugyan. HIZSNYAKOV: Majd meglátod... Nem tudom megérteni a mamádat. És valahogy olyan kellemetlenül érzem itt magam nálatok. Másik lakást kellene keresnem, de sosincs rá időm. ANDRJUSKA: Ne menjen el! /Panaszosan/. Ne menjen el tőlünk. Maga lép» HIZSNYAKOV: Leütöm a lovadat, te álomszuszék. ANDRJUSKA: Csak vegye, nem sajnálom. Ugy vártam már, hogy mikor jön haza. Mintha száz éve nem láttam volna. HIZSNYAKOV: De a mamád biztosan Örül, hogy alig vagyok Itthon, ugye? ANDRJUSKA» iäaräoc /Leverten/. Ühüm. De reggel mindig megkérdezi, hogy nem felejtettem-e el takarítani magánál. HIZSNYAKOV: No lám csak. Bizony barátom, egy élet sem elég arra,