Virta, Nyikolaj: Beláthatatlan messzeségek; Fordította: Maráz László; Q 201

- 42' belőle. Beszélsz itt badarságokat. Ugy látom, neked csak az a fontos, hogy valamivel kitünj'Jél. HIZSNYAKOV: No, a te tyokeszeddel se lehet sokra vinni. Tedd, amit mondtam. SZTYOPKIN:, Hagyd rá, Matrjona. Te Hizsnyakov, valódban elhatárol­tad, hogy börtönbe juttatsz? Legalább a gyerekeimre légy tekintettel. HIZSNYAKOV: A gyerekeidről majd gondoskodunk. SZTYOPKIN: A gyerekeket dédelgeted, az apjukat meg lecsukatod? Igen? Vigyázz, Hizsnyakov, gondold meg a dolgot... Gyere, Matrjona! /Menet közben/. Azt a három ezret kifizeted N nekem készpénzben, megértetted? Köszönd meg, hogy megmentettelek a börtöntől. Hizsryakóvnak pedig nem bocsájtank meg semmit. KOSZACSEVA: Ne félj, nem marad mog nálunk sokáig ez "a kigyó! /Éjszaka lesz, majd virrad. A reggeli fény szántóföl­deket és fiatal erdőket világit meg, majd egy nagy, jól berendezett kolhozról készült felvételek követik egymást a vásznon/. i 6. epizód /A "Világos rét" kolhoz elnökének jól berendezett irodája. Hizsnyakov, Perapont, Volzsin/. i • VOLZSIN: Eleinte nagyon bosszantott, hogy nem hozzánk jöttél, de aztán beláttam: igazad van, jó kommunista vagy. Hi­szen itt úgyis jól mennek a dolgok. En aáx az ötödik évet töltöm itt a "Világos rétben". Minden évben más itt minden: az emberek is, a gazdaság is. Minden nap hoz valami ujat. Ez ám a nagyszerű, az ördögbe isi HIZSNYAKOV: Tanits meg rá engem is, hogyan kell ezt csinálni. VOLZSIN: Ugyan már, hiszen te jobb szakember vagy, mint én. Amikor meghallottam, hogy tanulni jöttetek hozzánk, majd megpukkadtam a nevetéstől. Aztán mégis igazat

Next

/
Oldalképek
Tartalom