Ljubimova, Valentina: A vén kőrisfák tövében; Fordította: Dobos Rózsa; Q 184
- 53 ALJOSA /a sfeinpad széléről/ De hiszen nekea nincs semmi ellenvetésem, any ám. /Segit (>.'• ^itonf f'a fenyőfát, nem is néz az anyjára./ Olga Vi' torovna begomb ol ja JL ÓB ma kacs arckifejezéssel kimegy a színpadon 'ST BUNOLOLJCLFL keresztül. IVAN LENA IVAN KLAVA IVAN KLAVA IVAN LENA ALJOSA IVAN ALJOSA IVAN ALJOSA IVAN LENA Linden rendben. Erősen áll. Lehet dioziteni. ügy határoztunk, hogy semmi jdtékot nem rakunk rá. Arany és ezüst láncok, hó az ágakon, ezüst eső és sok gyertya lesz rajta. Ahogy akarjátok. A ti dolgotok. A kitömött bábuk, a rókáit és nyulak készen vannak. A fenyőfa alá is tehetitek. Hindjárt hozom is. A legfontosabb az álarcosbál. Milyen jelmezeket rajzolt Lena! Micsoda élet! Mennyivel érdekesebb lett az élet az iskolában ebben az évben! Igaz, Ivan Szergejics? Igaz. ügy mondta ezt Ivan Szergejics, mintha kételkedne benne. Egész idő alatt mintha valami más járna a fejében. Ez igaz. És na gyon elkeserit,hogy ti valamiről teljesen megfeledkeztetek. Zubeovről? Én is gondoltam rá. Nem tudom elfelejteni azt a napot, amikor elment. Esőben, szélben... Elkeseredetten. Az emberekben, az elvtársiasságban valő hit nélkül. Senki nem kisérte el őt. Ez rosszabb a kömyörtelenségnél - ez közömbösség. Részvétlenség, Ha akarja tudni... Hányszor vitatkoztunk, veszekedtünk azután... Nem tudjuk, hogy ki a bűnös. De közömbösek nem voltunk, Ivan Szergejics! Itt él Szmolokurovban, 25 kilométernyire innen. írtam neki, meghivtam a szünetre. Most már bevallhatom, egyik vasárnap, amikor leesett az első hó, odautaztam és mag raiaal vittem egész napra, vadászatra. Jött mellettem és hallgatott, én is hallgattam. Mit lehet szavakkal elmondani? Minden áldott szombaton irok neki, de a levesre sem válaszol. A szünetben elmehetünk hozzá sivel. Helyes, elmegyünk. De én vártam... Nos, megyek és hozom a vadállatokat. Hamar visszajövök. Diszitsétek a fenyőfát. /Elmegy./ Állandóan nyugtalankodik Zubcov miatt. Nem mutatja, de nyugtalankodik.
