Tolsztoj, Alekszej: A szerelem bibliája; Fordította: Csoma Sándor; Q 171

- 19 II. Felvonás. Ködhomályos reggel. Harmattól nedves a kerti lugas. A mélyben fákkal körülövezett fodrosszélü tó és egy kis sziget, még távolabb a • * dimbes-dombos mezőség látható. A tó fölé hajló fák bus lombjai visz« szatükröződnek a vizén. Az egész messziség kékes homályba vész, A lugasban, jobbra, e nyitott helyiség kis kerek kupolája alatt,egy t * padkan sálba burkolódzva a Hercegné alszik. A lépcsőn Szanyka ücsö« rög, kezében faág. A lugastól balra egy figyelőtorony található. A toronyból Pöttyös kémleli a terepet. Mellette áll tiszt»s pózban a Herceg, kalapban és selyem köntösben, karddal az oldalán. Hercegi Pöttyös í Hercegi Pettyes; Hercegi Pöttyősi Hercegi Szanyka; Hercegi Pöttyös: Hercegi /félhangon/ No, még nem látni? Nem, de mintha jönne valami. Mit fecsegsz? Hol? Arra, jobbra valahol, a fákon tul„ /tenyere alól kikémlsl/ Áh, egy szekér az a mezőnkről. Az ott ni, a mi szekerünk, ez meg itt jobbra nem eze« kér. Nem, jobbról is 3zekér jön. Engedj csak, raujd én megnézem. /Belekukkant a toronynyilasba, közben a kalapját lefogja,/ /feláll, a faággal elkergeti a madarakat./ Hess, te, hess! Szemtelenek! , /ellép a toronyiáltól»/ Ködbe vész a szemem, semmit se látok, mintha tótágast állna minden előttem. Szó ami szó, roaszl látni. Az ég világán semmit, /szemléli a lugast, szigorúan./ Már megint tele van a kert ezekkel a fránya madarakkal. /Pöttyösnek./ Eriggy a c^Lédházha, ébreszd fel az őröket, nfbndd,