Tolsztoj, Alekszej: A szerelem bibliája; Fordította: Csoma Sándor; Q 171

- 17 Herceg: Pöttyös: Herceg: Zavalisin: Herceg: Zavalisin: Herceg: Zavalisin: Herceg: Zavalisin: Herceg: Zavalisin: Herceg: Te» nem hazudsz? Mutasd csak. /Belenéz a könyvbe./ Fordits néhány lapot... Olvass a közepéből. "Meggy... íme savanyu bo^ó, amelyet a köRnyelv csupán meggynek nevez, olyan szq^yü magas áfákon terem, hogy a fiatal lány kénytelen felmászni reájuk, mely által minden bájukat az alattuk álló szerelmesüknek feltárják, s mely látványtól megkábulva, azok a fáról gyakran lezuhannak,»." Pfuj, uram bocsáss meg nekik, még a meggyről is efféle jut az eszükbe! /Az ajtóban megjelenik egy szépszál férfi, utiköpeny-ben, Zavalisin. Körülnéz./ He, vannak itt emberek? Miért nem jön elém senki? /meghajol,/ A hercegné hamarost itt lesz. Isten hozta, bátyuska. Te ki vagy? Jíár hogy én, bátyuska? ín Szerpuhovszkij herceg vagyok, teljes életnagyságban. Bocsánat. Zavalisin, a felséges cárnő hadsegéde. Levelet hoztam ahhercegpé számára. Bizonyára elfáradt az úttól? Fárasztó lehetett. Fáradt ugyan nem vagyok, de éhes annál inkább. Pöttyös, szaladj tüstént a szakácshoz, siettesd azt a gazembert. /Böttyös el./ Foglaljon helyet, uram. /Leülnek és hallgatnak egy kis ideig./ Mondja, kedves uram, milyen hónapban született? Bocsánat, nem értettem... Azt kérdeztem, hogy milyen hónapban méltóztatott születni?