Tolsztoj, Alekszej: A szerelem bibliája; Fordította: Csoma Sándor; Q 171

- 11 Szanyka; /megjelenik a balkonajtóban./ Uram isten, emberek, bántják a mi hercegasszonykánkat! /Megjelenik a kertből Natasa, Dunyasa és Styosa nimfáknak öltözve, azaz rövid tunikában, a fejükön ko* szoru./ Nimfák! Mit bámultok, ütik a hercegasszonykánkat! /Szanyka és a lányok a Hercegné segítségére sietnek, Pöttyös a hercegnek segédkezik«/ • Herceg: No végre! Átkozott könyvecske! Hercegné: Vérszívó Heródes! /A karosszékbe ül, zsebkendőjével legyezi magát./ Herceg: Szaladj az udvarmesterért. Ezt a három féleszüt pe• \ I dig a legtávolabbi faluba vitetem. Pöttyös: Helyes, bátyuska, helyes. Nem is valók másra a szégyentelenek... Szaladok, szaladok!... /El,/ Hercegné: Hallatlan gazság! Szanyka; Nem vétettek azok, miért méltóztatik őket büntetéssel suj tani! Herceg: Ezt a könyvet pedig apró cafatokra tépem! /Kinyitja a könyvet, a könyvből egy levélke esik ki./ Hercegné: Levélke!... Herceg: / Miféle levél ez? /Felemeli a levelet./ /A Hercegné hozzásiet, nézegeti./ Kitől van? Hercegné: Nem tudom. /A Herceg kinyitja a levelet. Hirtelen mindketten felkiáltanak és az ijedtségtől egymásra kekintenek./ • i Herceg: /súgva/ AláiráB:Ka

talin... Hercegné: * i ! A cárnő!... Már egy hete, hogy a könyben lehet, és én nem is vettem észref / 1