Gyagyovszky Emil – Tiborc /Tueder/ Zsigmond: A magyarországi munkásszínjátszás története; Q 168

NEM SZEMÉLYI KULTUSZ. •mikor e tanulmány szerzői elhatározták,hogy egyrészt saját ta­paszt alataik, másrészt fáradságos kutatás utján megírják a munkás­mükedvelés magyarországi fejlődését,nemvárt akadályba ütköztek: gyakran találkoztak a saját nevükkel s akarva-nem akarva azt többször is meg kellett említeni.Féltunk attól a gyanúsítástól, hogy valamiféle személyes «kultuszt üzünk,ami pedig igen távol áll tőlünk. Egyszerűen arról van szó,hogy magunk is benne éltünk ebben a fejlődésben e akárki más nyúlt volna e kérdéshez,ugyanugy talál­kozott volnp a Gyagyovszky Imii,vagy tiboro Zsigmond nevével. Sok oka van ennek,amint as e tanulmányból kiderül. A szerzők egyike ott volt a szocialista munkásmükedvelés böl­csőjénél s végigkísérte a fejlődést a"Tyukketrec" korcsmától egé­szen a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetségéig".A má­sik szerző a mellett,hogy maga ie részt vett a szervezés rnunká­jában,alapos,eok időt felemésztő búvárkodást végzett az egykori hírlapokban,hogy most beszámolhassunk a magyarországi munkás mű­ké d ve lés-ma már munkás-szinjátszás-távoli es közeleső fejlő­déséről. Nem életrajzot irunk,még akkor sem.ha egyes fejezetekben mint első személyek mondjuk el élményeinket s ez mitsem vonhat le a szükséges tárgyilagosságból. MUMÁ33ZINJÁT3ZÁ3 MAGYARORSZÁGON, Az öntevékeny munkásszinjátezás,vagy ahogy akkor nevezték:munkás­mükedvelés, úgyszólván a munkásmozgalommal egyidejűleg indul meg hazánkban.Ezt egyrészt gazdasági,másrészt agitációs okokkal magya­rázhat juk,Gazdasági szükségességből azért,mert a szakszervezeti helyiségek fenntartása nagy összegeket emésztett fel s ezek fede­zésére módot kellett találni,másrészt agitációs óéiból,mert szük­ség volt arra,hogy a szakszervezet tagjait a szakszervezetekbe szoktassák és ha már ott vannak:szórakoztatva tanítsák őket.Hiszen tudjuk,hogy a színjátszásnak milyen nagy a nevelő hatása.Egy-egy jólsikerült nüksfvelől előadás több száz hallgató lelkében el tudja vetni a szooializmus és az Öntudatra ébredés magvát. Az első munkásműkedvelő előadásról az "Arany Trombita" 1879 évi március 27.-1 száma tesz említést. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom