Döbrössy Imre: A szép fiú; Q 155

\ van,.,, mert kalauznők vannak« A csinos kalauznő ránéz a szép Zsigára ós egymást füzzük. Iliért? Talán nem hiszi el?... /Közönség felé mutat, kiszemel egy

1 csinos nőt és feléje beszél,/ Igen, maga ott a harmadik sorban..., látom, hogy kételkedik Nézze ezeket a tüzes szemeket, ezeknek még senki nem tudott ellenállni, de maga sem fog, csak egy szavamba kerül és követni fog ahová én akarom. ' ' Yu j / Ének: Hiába menekülsz, hiába futsz. A sorsod elől úgysem tudsz, stb.... /Profilját mutatja./ Nézzék ezt a klasszikus profilt. Ez oly szép, hogy művész vésője alá kívánkozik már régen.... Az a baj, hogy nagyon régen.... i.zt kőbe kellene vésni.... márványkőbe.... /Újra a közönség felé mutat az első sorba./ Iliért kell ezen mosol: ogni? Talán nem érti? Ha az ön profiljáról lenne szó, azt én sem érteném, de most az enyémről volt szó és azt értem. /Felhivja a színpadra azt a férfit akire rámutatott./ Kérem jöjjön ide fel és döntse el a közönség..... Látom, hogy nem veszi fel a versenyt velem és már azt is tudom, hogy miért. Jeggyürüt hord, tehát nős. Hn örökifjú agglegény vagyok és az is maradok. És ezért van a nőknél sikerem. Nézzék milyen szép kis lábam van. /Lábát mutatja a közönség felé.és felhúzza a nadrág szárát./ Éppen ma kérdezték tőlem, hogy miért hordok ilyen kis cipőt, mire én azt feleltem,- /nagyot sóhajt/ - olyan jó... levenni. Tehát / /Ének és tánc./ Hit tehet a Zsiga, Zsiga róla, hogy oly nagyon szeretik a nők stb.... /Az ének és tánc befejeztével hirtelen a derekához kap és feljajjdul./ Jaj j ! A köszvényem. , . . Végem.. • /El./ i FÜGGÖNY. \ \ ,