Roldan, Belisario: A gauchó tőre; Fordította: Possonyi László; Q 150

- 35 Don Castro : Julián : miben szárnyalva részesült s hogy megsebezték ostobán, kitárta szárnyát a zsivány és elrepült. *

Tem hiába volt trubadur s szói't aranyt,mint egy nagyúr bár penze közt volt sok hamis a nép fia,kí földet tur, nem vulogat,tapsol vadul * ha szól a hur... Jíz itt arcképem,ó nagyúr, mit megrajzoltam ö~nek is. ü most mit akarsz te^ni velem ? a tiszta munkát kedvelem, ahogy vezérként állok itten igazságot kellene tenrem, haditanácsba vetve fel, hogy veglegesen döntsük el: érdemli-e,hogy eljen ? Vagy léte végetérjen !? ue én finnyás fickó vagyok, becsületem tisztán ragyog s foltot ejteni szégyen azon az ős törvényen mellyel a gaucho-fajta él,egyedül szállva harcba s torén ragyog a tisztesség erénye, em kophat tiszta fénye trubadur ok tőrének. Fe gyötrődjék remegve halalos félelembe... gálád folt ne szennyezze a költő tiszta tőrét, fényes marad a penge acélja is megedzve » szeplőtelen hirdesse a trubadur reményét / kis szünet után/ mert tudd meg,beste lelke-