Fajko, Alekszej: Az aktatáskás ember; Fordította: Sivó Mária; Q 148
-26Lihomszki j: Granatev: Lihemszkij : Granatov: Lihemszkij : Granatov : Kalauz: Granatov: Kalauz: Is hogyan akarsz harcolni ellenes? Hogyan tudsz megszabadulni tőlem, arága Apollós ? ! Nagyon egyszerűen No, hat hogyan, boldogságon? így. Kgy... /Fejbevágja Lihemszkijt a cigarettatárcával, Lihemszkij megtántorodik/ Várj... Granatov. Kettő... /Újra üt. Lihemszkij elesik.Granatov felrántja/ Három ! /Kidobja a robogó vonatból. Becsapja az ajtót. A falhoz támaszkodik, rágyújt./ /Szünet.. Kerékcsattogás.Bejön a kalauz./ polgártárs itt nem szabad tartózkodni. Kérem menjen be a kupéba. Messze van még a következő állomás? Malaja Visera - kilenc verszt. /Szétválnak. A vonat teljes sebességgel száguld./ II.Felvonás. Moszkva, Granatev lakása. Nem tul nagy szoba. Katonás rend, tisztaság. Sok könyv, telefon, Dante mellszobra . Az égyik ajtó az előszobába vezet, a másik Adelaida Vasziljevha szobájába. Kora délután. t Ragyogó napfény. Adelaida Vasziljevna: A részleteken átsiklik Mihail Mihajlovics. Nem beszél az apró, de igen jelentős momentumokról. Andrcszov: Igazán nem tudom, milyen momentumokat hiányol kedves Adelaida Vasziljevna.
