Fajko, Alekszej: Az aktatáskás ember; Fordította: Sivó Mária; Q 148

Marja xanfileviia; Redutkin: Marja jgamfiltvna: Redutkia: Granat

tv: Lihornszkij : Granatev: Lihornszkij : Granatev: Lihornszkij: Granatev: Lihornszkij: Granatev: -16picit. Te szörnyeteg ! Te levéltetü ! /A vonat megáll/ Ainéz az ablakon./ Ljuhaszij. Leszállok, leveg zök egy kicsit és közben kigondolom,hogy mit mondjak neki. Itt maradsz ! Mért van az, hogy eügem csapa szigorú emberrel •á hoz össze a sors ? /Issza a teáját/ , \ Cssze-vissza beszél, kerülgeti a kását és nem meri megmondani a lányeget. Maga körül keringek mint a lepke a láng körül. Ne, elérte végre, találkoztunk. Hát beszéljen: mi az ördögöt akar tőlem ? , Igyon velem egy konyakot Dmitrij Iljics. Hz minden ? Sgy pohárkával a régi emlékekre, a mi önzetlen és titkos munkánkra. A múlttal végeztünk Georgij Szt.yepancvics, végeztünk. egyszer és mindenkorra.Letöröltük a táb lát, pontot tettünk a végére. Szt jól jegyezze • meg. Semmi értelme. A multat nem lehet letörölni, a múltra nem lehet pontot tenni. : előmászik minden kis repedésből, feltétlenül előmászik higyjen nekem. i Fenyegetés ?