Matković, Marijan: Álomvásár; Fordította: Csuka Zoltán, Vujicsics D. Sztoján; Q 115

«Sä > ; • - ' - 43 - •B ' , V nem sokat változtál, egyébként csak egyszer láttalak, akkor iß futólag - Elfrida néni nagyon óvott a táraságomtól - ezzel szemben ez a mi kis szépségünk ugyancsak kivirult! - Abból az ösztövér kis lánykából igazi bölgy lett! - Biztosan csak ugy nyüzsögnek körülötted a gavallérok? Igaz, hogy a mai gavallérokból egy ilyen csinos fruskának, mint te vagy, nincs ;>ok haszna! - Csupa ágrólszakadt leM ' gényke, még a kávéházba öe tudnak elvinni. Se tizea, se sßdzas bankó nem akad a zsebükben, legföljebb csörgő aluminium, meg taknyos iS; zsebkendő. Ez aztán az ifjúság! Ml/megcsontosodott agglegények, "é' -- akik a legszebb férflköxt tapossuk, mégiscsak többet érünk! Ha nincs is pénzünk, legalább a formát ismerjük, ahogy a hölgyekkel bánni . fi i •/ keli.•• •. Vilrsa

; Erlgy inkább a konyhába és vacsorázz raegl Antun báeai majd megmutatja, hol a Vacsora... Te vacsoráztál már, Krésó? Xrésó

: Igen! Csak fölugrottam, hogy asagamhor vegyem a bőröndöt 4e eltucsuszám.... ; A ,< *. r . i * 1 • Vilma

; Jól tetted, hogy eljöttél... Szeretnék elutazásod előtt beszélui veled.^.. Te Hlna, még mindig nem javitottad ki azokat a dolgozatokat, már három napja itt kallódnak az a-ztalon. Ugyan hová lett az ollóm? — /Mirkóhoz/ — Kérdezd csaJo meg Antun bácsit, ő tudja, hol a vacsora. — /.Mirkó el/ - Egyenesen elvioelhetetlenf szegény Elfridának még életében leszedné a kulcsot a hyakábóll S mennylxe idegesíti apust; szegény elment hazulról, cpak azért, mert xíirkó már az idegeire megy! - Jól ismerem én a férjeraet! - Ko tesr.ék, itt van a dolgozatok közt a sorsjegy Is! Eldobálod, pedig holnapután lesz a hu ás!..• Igazán slampos vagy! : . ; . -- . / . . y • ••• . y -0, h'ina

: Betéve tudom én a számomat! 1930515? - Mindig ugyanaz! ' •" ' ^ *t Sajnos, még oaak a petét

et se hozza meg! Semmit se hoz! Hideg, I ' ;•£• •• ' " J.'i/- ' ,-.

v " ... . . • - - : •'.. • ;

;hy