Matković, Marijan: Álomvásár; Fordította: Csuka Zoltán, Vujicsics D. Sztoján; Q 115

- 107 ge hangon/ Mi ez? Mit tartok a kezemben, Vilma? Mi ez? Vilma

: /nyugodtan, tárgyilagosan/ Dobd el! Ez Elfrida néni karkötője. Véletlenül itt volt az asztalon s zavarodban fölkaptad... Erre az ékszerre nincs már szükségünk! A nagynéninek sem!... Dobd el!... Ss folytasd, mesélj tovább!... Hát nem igy van, Antun bácsi, pompásan tud mesélni az én Ivánom! Igftzi költő! Beszélj tovább, kedves, beszélj osak tovább!... Azt h:szem, most már nagyon közel voltál ahhoz, nagyon, nagyon közel, hogy kifejezzed azt a szót, a szavadat... 3át nem, Iván?... Kárász

: Aimerültén, összetörve áll a színpad közepén s nyitott tenyerére mered, amelyből a padlóra ejtette a nagynéni karkötőjét. Bosszú szünet/ A szót? Igen, a szót... Hol van? Hol? ... 3 vajon egyáltalában létezik az a szó? e Függöny