Solohov, Mihail: Új barázdát szánt az eke; Fordította: Sivó Mária; Q 106

- 6 ­Dávidov: Davidov: Hangs Rezrajotnov: »•raiyikj A párt ellát majd benneteket traktorral, hogy kise­gít een a szegénységből. De nektek szilárdan ki kell tartanotok azon az uton, amelyet a párt mutat, Á Kolhozisták a munkásokkal szövetségben ellátják a baját a kulákoknak és valamennyi ellenségünknek! így lesz, igazat beszélek,.., és be is fejeztem, /Kis szünet, utána egymás után csattannak a kérdé­sek/ Minden közös lesz? A ház is? Bz a kolhoz meddig lesz, olvadásig vagy örökre? Mi lesz az egyéniekkel? Elveszik tőlük a földet? Nem, Aki nem lép be a kolhozba, megmarad a földje. És a fehérnép is közös lesz? /Zsiros, elégédett nevetés. Hátul a lányok közül valamelyik felsivit/ /felugrik/ Hé lányok! Csend leagyen! Tessék polgár­társak, szóljatok hozzá. /Az emelvényhez furakodik G, Bannyik, fején rókabőr füles kucsma, nyitott félsubában van/ Én középparaszt vagyok és azt mondom, polgártársak, hogy szó, ami szó, jó dolog ez a Xolhoz, dehát jól meg kell ezt gondolni, tövirül-hegyire! Ez a küldött elvtárs nem sokat konyit a földmunkához, nem igen járt még az eke után, azt se tudja, mék oldalról kell odamenni az ökörhöz, így aztán nagyobbat markolt, mint ) kene. Szerintem ugy kéne megcsinálni, hogy a jó dol­gozókat, meg akinek jószága íb van - egy kolhozba, a »XKgH Hy skr t szegénységet meg egy másikba, a gazdagja megintcsak legyen külön. A naplopókat pedig vigyék innen a pokolba, ott majd megtanulnak dolgozni. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom