Zapolska, Gabriela: Malicsevszka kisasszony; Fordította: Kerényi Grácia; Q 99

Mihályné; Zselazna; Mihályné: Zselazna: Mihályné Zselazna: Kihályné: Zselazna: T'ihályné: Zselazna: Mihályné: Zselazna: - 8 Émelyeg a gyomrom, /vizet iszik/ Megint kapott cukrot, és nagyon befaltam, /megvetéssel/ Cukrot! Hát ugy látszik, most az a szokás! /A kenyérre néz/ Kié ez a kenyér? /a fejével Edékre mutat/ Az övé... /letör egy darabot és eszik ...nem sokat teketóriázik... Hxsxk Hájszen mi földiek vagyunk. Hogy-hogy? Nyomorfalváról valók, /keserűen nevet/ Van egy olyan falu, ott születnek a magunkfélék. No megyek! Még egy szer fordulnom kell. Nem hagyta a kshé kórságos, hogy mindet egyszerre .elhozzam, hogy össze ne gyűrődjenek a lomjai. Hogy az ördög... /észhez kap/ De nehogy meg mondja neki! Mit? i Hát... hogy egy kicsit eljárt a szám... Becsületes keresztény asszony vagyok, nem csinálok pletykát. /Mihályné fogja az üres kosarat és kimegy, Zselazna ' egy ideig mos, azután ájtatos dalt énekelve az asztalhoz lopódzik, közben lopva folyton figyél, végül fogja a kést, gyorsan szel egy karéj kenyeret, az ágyához viszi, párnája alá dugja, azután visszamegy a dézsához anélkül, hogy abbahagyná az éneklést./ Zselazna; Daumné: Ötödik jelenet Zselazna, Edek, Daumné, Hisovszkiné /kopogás/ Hát ez meg ki az ördög? /bedugja a fejét az ajtón/ Dicsértessék!